Költségvetés vállalati szempontból

Lepsényi István:
Versenyképesség

"A kétéves költségvetés előnye lehet, hogy a gazdaság szereplői hosszú távon tervezhetnek, s tisztában lehetnek azzal, hogy milyen szabályozók mellett kell működniük -- mondta a Knorr-Bremse Kft. vezérigazgatója. -- Számítani kell ugyanakkor arra, hogy lehetnek változások, s a szükséges módosításokat időben meg kell tenni. Félő, hogy a kormány által jövőre prognosztizált 5-7 százaléknál nagyobb lesz a pénzromlás. Ez pedig hatással lehet a cégek gazdálkodására is. A külföldi tulajdonú vállalkozásoknak előnytelen, hogy az infláció és a forintleértékelés mértéke között jelentős különbség van, s ez kedvezőtlenül hathat a vállalatok versenyképességére. A felmérések szerint a külföldi érdekeltségű cégek hatékonysága növekedett, de ez elsősorban a strukturális változtatásoknak köszönhető. Szakemberek szerint a vállalatok 2-3 százaléknál nagyobb mértékű hatékonyságnövelést nehezen tudnak elérni. Negatívan ítélem meg, hogy az előzetesen ígért három százalék helyett a költségvetés csak kétszázalékos tb-járulékcsökkentéssel számol. Fontos lett volna a nagyobb mértékű mérséklés, a cégvezetők számítottak arra, hogy a bérterhek jelentősebb mértékben csökkennek majd. Az mindenki számára egyértelmű, hogy a gazdaság növekedési pályán van, s remélhető, hogy ennek pozitív hatása lesz az életszínvonalra is. Ugyanakkor van némi aggályom, hogy a kormány -- gondolva a választásokra -- kicsit korán kezdte meg az 'adakozást'. Elsősorban a közszférára gondolok, bár tudom, hogy az ágazat jövedelmi viszonyai elmaradnak a versenyszféráétól."

Molnár György:

Választási költségvetés

"Úgy tűnik, a kormány már a 2002. évi választásokat szem előtt tartva készítette el az ország költségvetését. A jelenlegi helyzetben kétéves büdzsét beterjeszteni nem hiba, hanem egyenesen bűn -- hangsúlyozta a Felszámolók Országos Szövetségének elnöke. -- Tudomásom szerint a nyugat-európai országokban is csak éves költségvetést készítenek, legfeljebb a következő évekre fő irányvonalakat határoznak meg. A hibalehetőség olyan nagy, hogy szakmailag nemigen lehet alátámasztani a hosszabb időtávot. A világgazdaságban olyan változások történhetnek, melyeknek hozzánk begyűrűző hatásai ma még felmérhetetlenek. Nem tudom azt sem, hogyan számolhat a kormány jövőre 5-7 százalékos inflációval, miközben a napokban hozta nyilvánosságra, hogy a gáz árát az ipari nagyfogyasztóknál 43 százalékkal kívánja emelni. Nyilvánvaló, hogy ennek hatása a fogyasztási cikkek árában is jelentkezni fog. Örülhetünk, ha az infláció tíz százalék alatt lesz. Nem hiszem azt sem, hogy ma valaki meg tudja mondani, hogy az olaj ára mikor süllyed harminc dollár alá. Mivel az ország gazdasága importfüggő, a külső folyamatoktól nem tudjuk függetleníteni magunkat. A Magyarországon működő meghatározó cégek többsége külföldi tulajdonban van, s ha romlik az eredményük, kevesebb pénzt fognak helyben visszaforgatni a termelésbe. A mezőgazdaságba pumpált 400 milliárd forint is kidobott pénznek tűnik. Úgy tűnik, hogy nemcsak a szövetkezetek, hanem az egyéni gazdák többsége is komoly gondokkal küszködik, s az ágazatban robbanás előtti állapot van. Ez pedig negatív hatással lehet az egész magyar gazdaságra is."

Halbritter Mátyás:

Nyitott gazdaság

"Vélhetően nehéz lesz tartani a két évre tervezett költségvetésben foglaltakat, s várható, hogy az első esztendő után finomításra lesz szükség -- mondta a Győri Keksz Kft. elnöke. -- A magyar ugyanis nyitott gazdaság, s a világban végbemenő történések -- például olajár, az amerikai gazdaság teljesítménye -- döntő hatással vannak az itteni folyamatokra is. Félő, hogy az infláció mértéke is nagyobb lesz a vártnál, az elmúlt időszakban az élelmiszereknél is volt egy számottevő drágulás. Elképzelhető, hogy további áremelések is lesznek, legalábbis erre utaló jelzéseket kaptunk szállítóinktól. Az általuk jelzett mértékek minden bizonnyal sokkolnák a közvéleményt, de remélem, hogy azok még nem végleges számok. Tekintettel a választásokra, nem csoda, hogy a kormány a családoknak, a nyugdíjasoknak is igyekszik a kedvében járni. Szerintem ugyanakkor kérdéses, hogy az életszínvonal számottevően javulhat jövőre. A gazdasági növekedés és az életszínvonal javulása között nincs egyenes arányosság, ugyanis nem lehet elfeledkezni arról, hogy az export nagy részét a vámszabad területeken működő cégek bonyolítják le. Nem lehet csodát várni a minimálbér-emeléstől sem, hatása inkább a tb bevételeinek növekedésében, illetve a feketén történő bérkifizetések mérséklődésében jelentkezhet. Ugyanakkor számítani kell arra, hogy emiatt jó néhány kisvállalkozás csődbe mehet."

Kassai Róbert:

Politikai felhangok

"Külső körülmények -- háború, olajválság -- befolyásolhatja a magyar költségvetést is, erre a tartalékalapok nyújthatnek fedezetet -- mondta az Ipartestületek Országos Szövetségének alelnöke. -- Az inflációt talán valóban alultervezte a kormány, de remélhetőleg a különbség nem lesz akkora, hogy felborítsa a büdzsét. Meg lehet próbálkozni a kétéves büdzsé készítésével, ennek megvitatása szakmai kérdés. Az első évet kell feszesebben megtervezni, a második esztendőre pedig irányelveket meghatározni, szükség esetén átcsoportosításokra szükség lehet. Hallgatva a parlamenti vitát, egyes képviselők olyan irreális igényeket fogalmaznak meg, aminek csak politikai indíttatása lehet. Ez mint jelenség, meglehetősen káros. A gazdasági növekedésről szóló prognózisok megalapozottak, s remélhetőleg ez már az életszínvonalban is érezteti hatását. Az import bővülése miatt vigyázni kell arra, hogy a külföldi fizetési mérleg hiánya -- ami a publikált információk szerint elérheti a négymilliárd dollárt -- 'ne szaladjon el'. A kis- és középvállalkozások problémáit nem a költségvetésben, hanem külön kell kezelni. Ma Magyarországon 409 ezer olyan vállalkozás működik, mely nem foglalkoztat alkalmazottat, s ez a szám is jelzi a gondokat."