Snecik és nagyhalak

Ma, amikor -- ugyancsak a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon -- újrakezdik a Stadler-pert, szinte semmi sem ugyanolyan. Egyfelől sajnálni való maga Stadler, az ember, akit otthagyott a nője, már nincs futballcsapata -- tulajdonképpen semmije sincs --, és újabban lagzi-, illetve szépségverseny-rendezésből tengeti életét. A sors nem bottal ver -- egyszer hopp, és mintha a hajdani juhásznak újabban a kopp lenne a jussa.

Ez azonban csak a dolgok egyik oldala. Az, amelyik a kevésbé fontos. Az elmúlt pár évben ugyanis rányílhatott a szemünk a Stadlerénél érdekesebb, nagyívűbb, ilyen vagy olyan párthoz közelibb cselekedetekre/személyekre is. Annak a fényében, amit ma tudunk -- olajszőkítőkről, áfazsonglőr pártmenedzserekről, cégeltüntető csodajogászokról, jogásznőkről, szennyvízcsatorna-koncesszióért "dokumentumokat" kérő országgyűlési képviselőkről és más állatfajtákról --, Stadler Józsefről nyugodt lélekkel kijelenthetjük: bizonyos, hogy nem a legbűnösebb. Abban az óceánban, amit egyszerre hívnak közéletnek és gazdaságnak, az akasztói juhászember nem nagyhal, hanem csak sneci.

Így változik a világ.

Pontosabban Magyarország.