Funar "ötcsillagos" nacionalizmusa

A kétezredik év novemberében Romániában lezajlott általános választások után több jeles publicista arra a következtetésre jutott: Corneliu Vadim Tudor lényegében a ravasz kormánypárt "találmánya" volt. Azért kerülhetett a második fordulóba, azért lett -- némileg meglepetésszerűen -- Ion Iliescu erős ellenfele, hogy a jelenlegi kormányfő a Nyugat szemében a "román megváltó" szerepében tetszeleghessen. Hogy győzelme után ne azt emlegessék vele kapcsolatban: a kommunista rezsim embere, s bár némileg fenegyerekeskedett, mégiscsak a Román Kommunista Párt egyik kimagasló személyisége volt, aki a megyei első titkári funkcióig vitte, hanem azt, hogy általa sikerült megfékezni Romániában a heveny szélsőségesség előretörését.
Ion Iliescuról és legközelebbi munkatársairól már 1990 óta az a felfogás alakult ki, hogy ők az ármánykodás, a kulisszák mögötti alkudozás mesterei, akik 1989 decemberének végén és az azt követő januári napokban "terroristák" hadával riogatták a román lakosságot azért, hogy akkor is a nép megmentői, a demokrácia bajnokai szerepkörében tetszelegjenek.
Most, amikor a Nagy Románia Párt elnöke, Corneliu Vadim Tudor által támogatott és legitimált Gheorghe Funar (a párt főtitkára) kolozsvári polgármester ismét hajmeresztő ötletekkel áll elő, felmerül a kérdés: a hatalom tehetetlenül tűri hőbörgéseit, vagy egyenesen a háttérből lovat ad a megátalkodottan makacs magyarfalónak tűnő Funar alá? Tény, hogy kissé merész a feltételezés, de ha nem így van, akkor viszont miért nem állítják le Funar ténykedését? Ha egyenesen "felkérik a keringőre", akkor ennek egyetlen oka lehet ismét: Iliescu államelnök és Nastase kormányfő Funar és Vadim mellett a demokrácia, a tolerancia bajnoka lehet, és ez használ imázsuknak, melyet -- főleg Adrian Nastase -- mostanában gondosan építget.
Viszont Funar abszurd akcióinak híre ismét messzire eljut. Az USA romániai nagykövetével szemben végigvitt komédiázása nemcsak Kolozsvárnak, hanem az egész országnak árt. Az USAID, vagyis az amerikai nemzetközi fejlesztési ügynökség pontos követelményrendszer szerint egy éven át tartotta megfigyelés alatt a romániai legnagyobb városokat, hogy utána kimondja, melyik település érdemli ki "az ötcsillagos város" címet éspedig abból a szempontból, hogy megfelelő környezetet teremt a kis- és közepes vállalkozások számára. Az öt fejezetből álló elvárásoknak Kolozsvár felelt meg a leginkább, és James Rosapepe amerikai nagykövet egy februári napot jelölt ki arra a célra, hogy majd átadja a városvezetőségnek a címet, és ez pozitív jelzés lett volna az amerikai beruházók számára. Nos, Rosapepe -- akinek egy hónap múlva jár le a romániai megbízatása -- úgy látta: Kolozsvárnak egyszerűen nem tudja átadni a címet, mert hiába módosított többször a dátumon, Funar mindannyiszor e módosuló időpontokhoz társította azt az idülten magyarellenes tüntetést, melyet Kolozsváron szervezett a még ki sem hirdetett, új román közigazgatási törvény ellen, mely -- köztudottan -- lehetővé tenné a nemzetiségi nyelveknek a közéletben való használatát.
A cím Jászvásárra került, Moldva "fővárosába", Funar pedig megszervezte a magyarellenes tüntetést, és bejelentette: az ötcsillagos cím úgyis Kolozsvárt illeti, ha azt nem is adta át a nagykövet, aki megengedhetetlenül beavatkozik Románia és ebben az esetben konkréten Kolozsvár belügyeibe. A százezres tömeg (Funar ennyire számított) helyett -- a becslések szerint -- 4-5 ezren "románkodtak" azon a kolozsvári téren, ahol törvényesen nem szabad semmilyen tömegrendezvényt szervezni, mert szomszédságában található az erdélyi katonai hadtest főparancsnoksága. A gyülekezeti törvény pedig kimondja: iskolák, kórházak, katonai objektumok stb. szomszédságában ne legyen tüntetés, nagygyűlés. Csakhogy ha a magyarok ellen kell heccelni a lakosságot, akkor Kolozsváron a törvényekre fittyet hánynak, és az utóbbi években szabálytalanságot szabálytalanságra halmozó Funarnak általában a haja szála sem görbül emiatt. A miniszterelnök -- mintha tartana tőle (vagy mintha vele egy húron pendülne) -- halkan, szerényen csak annyit mondott a pénteki hepajra: az súrolta a törvénytelenség határát. Ami ugye nem jelent semmit. Azt semmiképpen nem, hogy ezúttal móresre tanítják a román nép "fekete bárányát".

Máthé Éva-->