Már megkezdődött a Mir (magyarul béke) űrállomás agóniája, s sokak szerint vele haldoklik a szovjet alapokon kifejlődött önálló orosz űrkutatás is. Politikai szempontból mára már alig motivált az orosz--amerikai égi verseny gazdaságilag pedig egyenesen káros a dollármilliárdokat elnyelő -- igaz, hosszabb távon annál komolyabb előnyöket ígérő -- kutatások párhuzamos fenntartása. Az iparági globalizáció a glóbusz felszínén túl is ésszerűbbnek tűnik, de a folyamat áldozatokkal is jár.
Az űrkutatásra szánt idei orosz költségvetés megnyirbálása miatt elsőnek a Mirt kellett beáldozni. Az oroszok már látni vélik ennek következményét is: az Izvesztyija által idézett aggodalmak szerint néhány éven belül kiszorulnak majd a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) folyó munkából.
Nem mintha amerikai kollégáiknak sokkal több oka lenne örülni. A NASA ugyanis szintén szorosabbra húzta a nadrágszíjat, ami miatt a napokban az USA-ban is szertefoszlottak bizonyos álmok. Leállt ugyanis a pilóta nélküli X--33-as űrrepülőgép további fejlesztése. Márpedig ez a program fontos lépcső lett volna későbbi, a VentureStar nevű űrjármű építése felé, ez már utasok és teheráru szállítására egyaránt alkalmas lenne. Éppen valami VentureStar-félére lenne szükség a szakemberek szerint az igazi űrkorszak megkezdéséhez. Egy ilyen járművel ugyanis -- egyes ipari tevékenységek és a turizmus "feltelepítésével" -- megtérülhetnének a területre fordított költségek, gazdaságossá válna az űrkutatás, áramlana a tőke a területre.
Így most még nem áramlik. Sőt egyelőre a Földön marad az az egyetlen reménybeli amerikai űrturista is, aki pedig már kifizette 20 millió dolláros utazása jelentős részét. Dennis Tito eredetileg a Mirre készült, majd az orosz bázis felszámolási tervei miatt a közös lóval, az ISS-szel is beérte volna, de a jelek szerint nem megy sehova. Ez az eset, az X--33-as program leállítása -- és hogy tavaly egy szemfüles vállalkozó nem létező űrsétára szedett be pénzt olyan kalandvágyóktól, akiknek fizetőképességénél csak a becsaphatósága volt nagyobb -- alapján persze még túlzás az űripar és -turizmus kudarcáról beszélni. Viszont talán nehezebben indul az űrszekér, mint ahogy korábban gondolták.
De ezen most nem aggódnak sokan. Van sürgősebb félnivaló is: vajon a "megölt" Mir el nem égett maradványai hová csapódnak be holnap reggel? Bár a korábban visszatért űrobjektumdarabok nem okoztak balesetet, a közel 140 tonnás űrbázis egy-egy eleme még a fődarabnak kijelölt 12x12 méteres területre való pontos érkezés esetén is "eltévedhet". Már Chile és Tajvan is jelezte, hogy tart a túlélő Mir-darabokkal való találkozástól. Ezek ugyanis akár egymillió négyzetkilométeren is szóródhatnak.
Az a bizonyos 12x12 méteres célnégyzet oroszokat és amerikaikat egyaránt mosolyra fakasztott. Az amerikai Taco Bell étteremlánc tulajdonosa például minden amerikainak ígért egy tányér ingyen tacót arra az esetre, ha a Mir központi egysége valóban telibe találja kijelölt célpontját. (Az MTI szerint a taco hasonlít a tortillára, de ez talán nem tartozik szorosan ide.) A moszkvai humor szerint viszont az áll az orosz kormány Japánnak és néhány dél-amerikai országnak küldött részvéttáviratában, hogy "a Mir űrállomás március 23-án a kijelölt övezetben, a Csendes-óceán déli része felett semmisül meg".