Szövetkezeti fiaskó

A mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészek ügyében a kormány eltökéltségét mutatja, hogy már a múlt héten megérkezett az Országgyűléshez a szövetkezeti üzletrésztörvény módosításáról szóló előterjesztés, a parlamenti bizottságok pedig ma már tárgyalják is a változtatási terveket. A helyzet pikantériája, hogy az üzletrész-kifizetéseket előíró, januártól hatályos jogszabály módosítása úgy kerül a képviselők elé, hogy a tényleges végrehajtás igazából meg sem kezdődött. Sőt, a kormány részletes szabályokat tartalmazó végrejtási rendelete csak a napokban jelent meg. Mondani sem kell, hogy ezt -- összhangban a törvénnyel -- szintén módosítani kell.
Egyrészt a tavalyi koalíciós vitákra visszavezethető kapkodásra utal, hogy a törvény korrekciójára már néhány hónap múltán sort kell keríteni. Másrészt nyilvánvaló sietséget tükröz, ahogy a kormány a hibákat ki akarja javítani, és soronkívüliséggel terjeszti a módosítást az Országgyűlés elé. Érdemes megjegyezni, hogy az "üzletrésztörvény árnyékában" elsikkadni látszik például a nemzeti földalap vagy a birtokrendezés ügye. E jogszabályok most sehol sincsenek, holott a kormány jogalkotási porgramja szerint mindkettőt már március elején be kellett volna nyújtani a parlamenthez.
A kormány érvelése szerint az üzletrésztörvényen azért kell változtatni, hogy a szövetkezeti kölcsönöket az ÁPV helyett a kincstár fizethesse ki. A módosítást technikai ügyként állítják be, ami a lényeget tekintve az is. Nem lehet viszont mellékesnek nevezni, hogy az üzletrészprobléma ürügyén hamarosan eladnak 12 ÁPV-s agrárcéget, amelyeket előbb ingyen az MFB-hez helyeznek át. Így tehát a tavaly még mindenre jó ÁPV-t az üzletrészrendezésből teljesen kiiktatják, a 12 agrártársaságot pedig szép csöndben az üzletrész-kifizetések problémájától elválasztják.
Most csak új ideológiát kell találni ahhoz, hogy a 12 céget miért is adják el, és az MFB miért pont bizonyos csoportokat részesít majd előnyben. Hogy közben az üzletrészekkel mi lesz? Az értékpapírok kifizetése könnyen meghiúsulhat, ha az Alkotmánybíróság a több tucat ágazati szervezet megalapozottnak tűnő törvényességi aggodalmait jogosnak találja. Ez esetben a koalíciónak szembe kellene néznie azzal, hogy hosszú hónapokon át több százezer embert hitegetett a beígért pénzekkel. Az elhatározott cél nem hibás, de a kormánypártok tavaly az Országgyűlésen előkészítetlen jogszabályt passzíroztak át.

Hazafi László-->