A magyar vállalatok termelékenysége

Szántó Dezső: Stabil gazdálkodás
"Pár évvel ezelőtt a Czipin & Partner cég segítségével részt vettünk egy közös projekten, melynek az volt a célja, hogy vállalatunknál javítsuk a termelékenységet és a hatékonyságot -- tudtuk meg a Mofa Mohácsi Farostlemezgyár Rt. vezérigazgatójától. -- Tisztában voltunk azzal, hogy a változtatás elkerülhetetlen, de tudtuk azt is, hogy profi segítségre van szükségünk. A projekt keretében átvilágították a vállalat egészét, majd a javasolt átszervezéseket, változtatásokat végrehajtottuk. Egyes területek megszűntek, illetve újak -- például logisztika, controlling -- alakultak. A módosítás egyes munkaköröket is érintett, s egy radikális létszámleépítést is végrehajtottunk. A program közel egy évig tartott, de sikeresnek bizonyult, hiszen termelékenységünk több mint kétszeresére növekedett. Az átalakítás költséggel járt, de az mindenképpen megtérült. Növekedett a nyereségünk, javultak piaci pozícióink, s a gazdálkodásunk is lényegesen stabilabb lett. További változtatásokra is szükség van, hiszen aki megáll, az lemarad. Kiépítettük például az integrált vállalatirányítási rendszert, s ahhoz megteremtettük az informatikai hátteret is. Cégünk termelékenységét nehéz összehasonlítani a Nyugat-Európában működő, hasonló vállalatokkal, mivel ott kevés olyan vállalkozás van, amelyik csak farostlemezt gyárt. Az biztos, hogy tovább kell növelni a hatékonyságunkat, hiszen termelésünk több mint 50 százalékát exportáljuk, s versenyképesnek kell lennünk a külpiacokon. Nálunk például a gyáron belül egy külön karbantartó csoport működik, ez Nyugat-Európában nem szokás, ott a vállalatok mellett szatellitként dolgoznak ilyen jellegű vállalkozások."
Füleki Miklós: Hiányzó együttműködés
"A magyar hűtőipari vállalatok termelékenysége, úgy vélem, jóval elmarad a nyugat-európai cégekétől -- hangsúlyozta az Arvit Rt. termelési-műszaki igazgatója. -- A hazai vállalatok mérete, termékkibocsátása is jócskán kisebb. Kevesebb, de nagyobb cég hatékonyabban működhetne; úgy gondolom, hogy az EU-s csatlakozás után csökkenni fog a hűtőipari vállalatok száma. Természetesen ma még nem lehet megmondani, ki marad meg a piacon, érthetően minden cég reménykedik abban, hogy talpon marad. Annyi bizonyos, hogy a vállalatok közül csak egy van nagy, külföldi szakmai befektető kezében. A hazai cégekre nemcsak az alacsony termékkibocsátás a jellemző, hanem az is, hogy húsz-huszonötféle termékkel foglalkoznak, míg az EU-s vállalatoknál ez a szám általában tíz alatt van. Mivel a cégek kapacitásaikat belföldön nem tudják kihasználni, kénytelenek exportálni. Ezt a helyzetet a külföldi vevők is kihasználják, s lenyomják az árakat. Megoldás lenne, ha a társaságok együttműködnének, de a gazdasági ellenérdekeltség miatt ez nem járható út. Egy cégen belül mindig lehet ésszerűsíteni a termelést, de több száz milliós befektetésekre a magyar vállalatok gazdái nem képesek. A tulajdonosok általában nem szakmai befektetők, s a drága berendezések csak hosszú távon térülnének meg. Az élőmunka még mindig olcsóbb, a magyar munkabérek egyelőre jóval alatta maradnak a nyugat-európainak".
Juhász Gyula: Konkurenciaharc
"Az elmúlt évben termelékenységünket, hatékonyságunkat is sikerült növelni, s ezt a közelmúltban napvilágot látott mérlegadatok is bizonyítják -- mondta a Herz Szalámigyár Rt. vezérigazgatója. -- Az elmúlt években cégümk műszakilag-technológiailag teljesen megújult, s vélhetően ez is hozzájárult a hatékonyság növeléséhez. A közeljövőben jelentősebb beruházást, fejlesztést nem tervezünk. Szervezési módszerekkel, a munkaidő jobb kihasználásával tovább lehet növelni a termelékenységet, e téren mindig vannak tartalékok. A húspiacon kíméletlen verseny folyik, ezért minden cégnek létkérdés, hogy kevesebb költséggel minél nagyobb árbevételt tudjon elérni. A Herz neve ugyan ismert bel- és külföldön is, de ezzel együtt meg kell küzdeni a piaci pozíciók megtartásáért. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a magyar fogyasztók többsége nem tud eltekinteni az ártól, és sokan a gyengébb minőségű, de olcsóbb termékeket választják."
Postás László: Termékváltás
"Az elmúlt időszakban némiképp csökkent a termelékenységünk. Ez annak is köszönhető, hogy a konfekciótermékek készítésével leálltunk, s áttértünk a mérték utáni ruházat gyártására -- mondta a Szolnoki Minőségi Szabó Ruhaipari Kft. ügyvezető igazgatója. -- Az elmúlt két évben nyolc-, illetve tízmillió forintot fordítottunk fejlesztésre. Szükség lenne további gépcserékre is, de hogy ezt végre tudjuk-e hajtani, függ attól, hogy milyen piaci pozíciókat tudunk elérni. Jelen pillanatban még van elegendő megrendelésünk, folyamatosan indulunk pályázatokon, de ahhoz, hogy azokon jól tudjunk szerepelni, árban és minőségben is kiemelkedőt kell nyújtani. Több száz jelentkező van, s közülük csak egy nyer. Csak olyan dolgozókat tudunk alkalmazni, akik legalább a minimálbérnek megfelelő összeget "ki tudják termelni". Aki nem tudja a feltételeket teljesíteni, attól meg kell válnunk. A megszűnt textilipari cégek munka nélkül maradt dolgozói közül többen jelentkeznek nálunk felvételre, a próbaidő három hónap, de általában már két hét után kiderül, hogy valaki alkalmas-e az itteni munka ellátására. Van egy törzsgárdánk, melyre mindig számíthatunk, de azt hiszem, minden dolgozónak saját érdeke, hogy munkájával segítse az eredményes működést. Nem könnyű munka ez, a keresetek sem kiemelkedőek, azt hiszem, mindenki tudja, hogy a mezőgazdaság és a könnyűipar afféle mostohagyereknek számít."