Banki kilátások Közép-Európában

A gazdasági és intézményi fejlődés üteme továbbra is Kelet-Közép-Európa vezető országai közé helyezi Magyarországot. Az ipari termelés erőteljes növekedése megalapozottá teszi a GDP stabil bővülésére vonatkozó jóslatokat. Magyarország jelenlegi teljesítményének gyenge pontja ugyanakkor a kitartóan magas infláció, de ez elsősorban a szűkülő munkaerőpiaccal magyarázható, ami viszont az erőteljes gazdasági növekedés elválaszthatatlan kísérőjelensége. A jövő évi választásokra tekintettel a politika súlyosbította a problémát a közszférában fizetett bérek emelésével és a nyugdíjak növelésével.
A forint árfolyamsávjának közelmúltbeli szélesítése a valuta felértékelődéséhez vezet, ami segíti majd az infláció elleni harcot. A valutaárfolyam nagyobb ingadozása viszont növelni fogja a monetáris politikával kapcsolatos bizonytalanságot, és megnehezíti az exportőrök életét.
A vállalatok nagy részének privatizációján keresztül -- még a 90-es évek közepén -- Magyarország stabil mikrogazdasági alapot teremtett a gazdasági növekedéshez, valamint ahhoz, hogy az ország integrálódjon az európai termelési láncba. Azóta folytatódott az intézményi konvergencia az Európai Unió standardjaihoz és gyakorlatához, ezen folyamat legjelentősebb mérföldkövei a független bírósági rendszer és a hatékony csődjogszabályok kialakítása.
Ez a privatizáción keresztüli konvergencia megfigyelhető Lengyelországban és Észtországban, valamint kissé megkésve Csehországban és Szlovéniában is. Jó úton látszik haladni a szlovák, a horvát, a lett, a litván, a bolgár és valószínűleg a román gazdaság is, bár ezek az országok hátrébb tartanak a fejlődésben.
A fent vázolt folyamatok fényében számos közép- és kelet-európai bankrendszer javuló hitelképességnek örvendhet majd. Az első posztkommunista évtized lenyűgözőnek aligha mondható kezdeti fejleményei után a bankok Közép- és Kelet-Európában (Oroszországban egyelőre még nem) már fényesebb reményekkel kezdhetik az új évszázadot, bár a szilárd alapok még hiányoznak. Ez elsősorban a bankok privatizációjának és a stratégiai befektetőként fellépő nyugati pénzintézetek szerepvállalásának köszönhető.
A helyi bankok privatizációjának előkészítéséhez szükséges volt az eszközállomány minőségének javítása, s ezt többek között olyan kormányzati intézkedések támogatták, melyek a korrupció csökkentését és a hitelezési gyakorlat hatékonyabbá tételét célozták. A nyugati pénzintézeteknek az erősebb márkanévre, alacsonyabb kockázatokra, jobb termékskálára, növekvő bevételekre és magasabb hatékonyságra irányuló törekvései ezenfelül tovább segítették a helyi leánybankok egészségesebb és modernebb intézményekké válását.
A jövő év végére valószínűleg lényegében már elfogynak a nyugati bankok stratégiai lehetőségei KÖzép- és Kelet-Európában, mivel a különböző privatizációs tranzakciók a végükhöz közelednek. Mindenesetre a külföldi tulajdonosok már a régió banki eszközállományának többségét birtokolják.
Magyarországon jelenleg a szektor 65 százaléka külföldi pénzintézetek kezében van, közülük kiemelhető a Bayerische Landesbank Girozentrale, a KBC Bank, a Banca Intesa, az ABN AMRO NV, a GE Capital, a Bank Austria és az RZB. Összességében Kelet-Közép-Európában a legaktívabb nyugati bankcsoportoknak az Unicredito, a KBC, a HypoVereinsbank (leányvállalatával, a Bank Austriával), a Citigroup és az Erste Bank tűnnek.
Más közép- és kelet-európai nagybankoktól eltérően Magyarország legnagyobb pénzintézetének, az OTP-nek teljes mértékben saját erőfeszítéseinek köszönhetően sikerült megőriznie és megerősítenie domináns pozícióját és pénzügyi egészségét. (Az OTP részvényeinek ugyan több mint 40 százaléka külföldi befektetők kezében van, de egyikük sem stratégiai tulajdonos.)
A Moody''s a térség legerősebb pénzintézetének tartja az OTP-t, a bank pénzügyi erejére vonatkozó C-- minősítést pedig várható javítás céljával felülvizsgálat alá helyezte (jelenleg a térségben egy banknak sincs ennél magasabb minősítése).
A Moody''s többek között a külföldi tulajdonosoknak a bankrendszerben mutatkozó nagyobb szerepvállalásával is indokolta Magyarország devizaadósságának A3-ra javítását tavaly novemberben. A minősítés javítása tükrözte az erőteljes növekedést, a szárnyaló exportot, a beruházások stabil gyarapodását, valamint azt, hogy növekedett Magyarország hozzáférése az Európai Unió magas hozzáadott értékű szektoraihoz.
Az ország szuverén minősítésének javítása lehetővé tette, hogy a Moody''s A3-ra emelje a külföldiek tulajdonában lévő K&H, az ABN Amro (Magyar) Bank és az MKB betéteinek besorolását is. Utóbbi lépés kifejezte, hogy a bankok támogatást várhatnak stratégiai tulajdonosaiktól, az anyabankoktól. Hasonló okok miatt a Budapest Bank minősítése várható javítás céljával felülvizsgálat alá került, miután a GE Capital növelte részesedését a pénzintézetben.
A közép- és kelet-európai bankok egyre inkább arra összpontosítanak, hogy stabil hálózatot építsenek ki a lakossági pénzügyi szolgáltatások terén csakúgy, mint --nagyobb óvatosság mellett -- a kisvállalati hitelezés terén. A legtöbb esetben ezek a fejlesztések a helyi bankok nyugati stratégiai tulajdonosainak irányítása alatt mennek végbe.
A kelet-közép-európai bankok és nyugati partnereik előtt álló egyik kulcsfontosságú kihívás, hogy minél nagyobb szeletet szerezzenek a régió lakossági és üzleti megtakarításaiból, főként, ha a vagyonfelhalmozás a népesség további szegmenseire is kiterjed. A másik fő kihívást az jelenti, hogy a növekedés és a diverzifikáció irányát olyan messzire kormányozzák el a magas működési és üzleti kockázatoktól, amilyen messzire csak lehetséges.
Jonathan Schiffer a Moody''s Investors Service alelnöke
Cecile Bidet a Moody''s Investors Service elemzője