Infotaitment
Igazi bérgyilkos, avagy csupán egy statiszta adott interjút Moszkvában? A dolgot abból a szemszögből nézve, ahová a televíziózás fejlődött (és még fog is), igazából mindegy (a média hitele/hitelessége szempontjából persze nagyon nem az). Kéretik tudomásul venni: egy hírt manapság nem csupán -- és pláne nem elsősorban -- fontossága minősít.
"Van itt valaki, akit megerőszakoltak, ÉS BESZÉL ANGOLUL?" -- a mára legendássá vált kérdés a boszniai háború idején hangzott el. Benne van minden arról, amilyenek a haszonelvű tévék. A hír(műsor) akkor eladható, ha fogyaszthatóvá lehet tenni, a néző pedig, kényelmes karosszékéből, borzongásra vágyik, a nehéz nap után pár percnyi olyan izgalomra, ami szerencsére nem vele, hanem mással történik. Az infotaitment az új kor műfaja: az a hír, ami szórakoztat, más oldalról: csak a szórakoztató hír számít. Ahhoz, hogy a dolog működjék (értsd: nézzék az adást, jó áron keljen el a reklámidő, növekedjék a profit), izgalmas, pergő, professzionalista hírekre van szükség és persze olyan valakikre, akik ezt előállítják; őket nevezik médiasztároknak. Férfiak és nők, nem a nemük fontos, hanem az, hogy a képzeletbeli nézői elvárásnak mennyiben felelnek meg. A néző őket azonosítja egyfelől a csatornával, másfelől azokkal az igazi szakemberekkel, akiket régen riporternek hívtak, és akik még valóban értettek a riportcsináláshoz. Az a specializáció, amely mára végképp elérte a televíziót, arról is szól, hogy névtelen asszisztensek hada kutatja a hátteret, az előtörténetet, jó eszű segédek dolgozzák ki a kérdéslistákat, amelyeket a médiasztárok gyakran a néző számára láthatatlan füldugón kapnak és tesznek föl, látszólag spontán.
Azok, akiket médiasztároknak tartanak -- mindegy, mit tart róluk a szakma, és akik között, vitán felül áll, valódi tehetségek is akadnak --, a média legsikeresebb üzletemberei, -asszonyai. A világban is, Magyarországon is. Az infotaitment biznisz sztárjai a többi újságíróhoz képest a csillagokban élnek (s persze föntről nézik az alul lévők népes világát). Amerikába átruccanva -- csupáncsak időtakarékosságból -- a Concordra váltanak jegyet; életük apróbb rezdüléseiről is beszámol csatornájuk (hadd legyen még magasabb a népszerűség, nőjön a nézettség és a nyereség).
Közben persze zajlik az élet. Hírek jönnek. Az egyik csatornán egymillió dolláros bérgyilkos beszél. A másikon vizesnyolcas filmstatiszta.
Ilyen a - tévés - világ.
Ilyen az infotaitment.
Az igazság? Odaát van.


