Kereskedő kerestetik

A multinacionális kereskedőcégek, illetve ingatlanbefektetők megjelenése óta folyvást élesedő piaci verseny okozta árháborúról azt szokták mondani, hogy végül is a vásárló a nyertes. Ám arról nemigen esik szó, hogy nyer-e vajon a beruházó? Ismert, hogy a legtöbb hipermarket-bevásárlóközpont beruházás megtérülési idejét tíz évre tervezik, de mi lesz azokkal a házakkal, amelyek látogatottsága igen gyenge?
Az ilyen sorsú bevásárlóközpontokban sok az egymásra mutogatás a bérlők és az üzemeltető között, s végül megállapodnak, hogy gyenge a marketing, pedig csupán az a baj, hogy a forgalomtól távol, vonzó árú élelmiszer-áruház nélkül dolgoznak. Ez utóbbin lehet segíteni, de van még egy tényező, ami -- talán nem is sokára -- döntő lehet a vásárlókért folyó versenyben. Ez pedig az emberi tényező.
A multik szeretik emlegetni, hogy az elavult magyar kereskedelem tavába követ dobtak azzal, hogy tőkét és szakmai kultúrát hoztak. Ám sokan úgy vélik, hogy az új egységek épülésével nem tartott lépést a szakképzés.
A kereskedelmi kultúra fejlesztésére pedig nagy szükség lenne, hiszen a bevásárlóközpontok boltjaiban minimálbéren bejelentett bakfisoknak jószerével a köszönésről sincs fogalmuk, nemhogy a kereskedelemről; s ha szaküzletben vagy egy áruház iparcikkosztályán szakértő eladót keresünk, előfordul, hogy nem találunk.
De nem találnak a munkaadók sem. Pedig a közeljövőben talán éppen a jó kereskedők dönthetik el a piaci versenyt, nem csupán a négyzetméterek.