Reszkessetek, bennfentesek
A tapasztalt hazai tőzsdei befektetők régóta tudják, hogy x árfolyamon venni nem biztos, hogy jó ötlet, de hír nélküli napon megugró forgalom melletti x+5 százaléknál már érdemes akármelyik részvényt rövid távra beszerezni. A klasszikus forgatókönyv ugyanis az, hogy valakik - valamilyen természetfeletti érzékükkel - izomból megérzik a jó hír közeledtét, s ezért elkezdik a részvény vásárlását.
A csordaszellem újabb és újabb vevőket hoz, s amikor valóban bejelentik a kedvező hírt, a részvény már sokkal magasabban jár. A természetfeletti érzékkel rendelkező befektetők felkutatását sokáig nem érezte feladatnak senki, noha mindenki sejtette, hogy az információ megszerzése és terjedése igencsak földi csatornákon történik.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete azonban az utóbbi hónapokban igencsak kitett magáért: főleg a felvásárlásokkal kapcsolatban próbálta meg védeni a kisebbség érdekeit. Egyértelmű siker volt, hogy az Aragót ajánlatának jelentős emelésére kényszerítették a Pick felvásárlása kapcsán, tegnap óta pedig azt is elmondhatjuk: hajlandók keményen fellépni a bennfentes kereskedelem ellen.
A Synergon megbírságolt alkalmazottja ártatlanságát hangsúlyozta, nem valószínű azonban, hogy akad ember a tőzsde környékén, aki elhinné, hogy véletlenül vásárolta halomra magát cége papírjaiból a bejelentés előtti napon. Az, hogy az üzleten elért nyereség közel dupláját, több mint öt és fél millió forintot fizethet büntetésként, minden bizonnyal elriasztja, de legalábbis óvatosabbá teszi a bennfentes információ birtokában üzletelőket. Mert ne legyenek illúzióink: a bennfentes kereskedés továbbra is igen kifizetődő szerte a világon. A felügyeletek szélmalomharca a bennfentesekkel néha hoz ugyan eredményt, de a hatóságoknak nehéz dolguk van. A PSZÁF a példás bírsággal azt talán elérte, hogy egy cégvezető a saját nevére már nem fog a jó hír bejelentése előtt részvényt venni, az igazi kellemes meglepetés azonban az ennél furmányosabb bennfentes tranzakciók kiszűrése lenne.
