Munkavédelem: összhangban az EU-s normákkal
Magyarországon a munkabiztonság területén az 1994. évi munkavédelmi törvény elfogadása - ami tartalmilag összhangban volt az EU-s szabályokkal - nagy fordulatot jelentett. E területen a csatlakozás nem hozott drámai változást, hiszen csak kisebb tartalmi és formai változtatásokat kellett végrehajtani - hangsúlyozta Békés András. A munkáltatóknak sem kell attól tartaniuk, hogy a korábbiakhoz képest ez irányú terheik növekednének.
Az elnök kiemelte: az eddigieknél is hangsúlyosabb szerepet kell kapnia a megelőzésnek. Az új szabályok között említette, hogy a munkavédelemben is szerepet kap a munkavállalói érdekképviselet. Az ötven főnél több dolgozót foglalkoztató cégeknél a munkavállalók közül munkavédelmi képviselőt választanak, illetve munkavédelmi bizottságot hoznak létre. Munkavédelmi kérdésekben a munkáltatónak együtt kell működnie a munkavállalók által létrehozott testülettel. Újdonságnak számít, hogy a munkáltatóknak kockázatértékelési jelentést kell készíteniük. Dokumentálniuk kell, hogy az adott munkahelyen milyen veszélyforrások találhatóak, s annak elhárítására milyen intézkedéseket tesznek. Tavaly a vállalatok egyharmada készített kockázatértékelést, idén ez a szám kétharmadra bővült.
A magyar munkavédelmi helyzet jellemzésére Békés András elmondta: a dublini Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Fejlesztéséért felmérést végzett a csatlakozó országokban, s e szerint Magyarország - elérve az európai átlagot - a középmezőnyben helyezkedik el. Hozzátette: probléma, hogy ma még a dolgozó ember egészségének védelme sem a közvélemény, sem a politikusok szemében nem élvez elsőbbséget. Szerinte ennek gazdasági és kulturális okai is vannak. Jellemző esetként említette, ha egy dolgozó veszélyes munkakörülmények között dolgozik, akkor nem az az első kérdése, hogy milyen védelmi intézkedéseket kell tenni, hanem az iránt érdeklődik, hogy mekkora veszélyességi pótlékot kaphat.
Munkabiztonsági szempontból változatlanul az építőipar és a mezőgazdaság számítanak a legveszélyeztetettebb ágazatoknak. Ezekben az ágazatokban jelentős a feketemunka aránya, sok az idénymunkás, a szakképzetlen dolgozó, s a munkafolyamatok egy része is veszélyforrást jelent. Békés András kiemelte: az OMMF számára gondot jelent, hogy a több ezer munkahely ellenőrzésére csak néhány száz ellenőrt tudnak mozgósítani, a költségvetési keret ennyire ad lehetőséget. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy közgazdasági mutatók szerint a feketegazdaság aránya eléri a harminc százalékot, s az illegális szférában aligha tartják be a munkabiztonsági szabályokat. Hozzáfűzte: becslések szerint csak minden negyedik munkahelyi balesetet jelentenek be a munkáltatók - ez az orvosi ellátást igénylő esetekre vonatkozik -, s ez némiképp javítja a statisztikát. Az orvosi ellátást nem igénylő, elsősegélynyújtással orvosolható eseteknél még kedvezőtlenebb az arány. Egyrészt a munkáltatók nem tesznek eleget a jogszabályban foglalt bejelentési kötelezettségüknek, másrészt a munkavállalók - munkahelyüket féltve - szabadságot vesznek ki munkaképtelenségük idejére. Az OMMF megítélése szerint egy új, a munkavédelem országos programjában előirányzott balesetbiztosításon alapuló rendszer bevezetésével lehet majd valós adatokhoz jutni a munkabalesetekkel kapcsolatban.
