Ezer forint egy fiktív pecsét
A leendő alkalmazottat belépése előtt munkaalkalmassági vizsgálatoknak vetik alá a cégek. Ez történik elbocsátás vagy a vállalattól való önkéntes kilépéskor is, amelynek szerepe, hogyha az új cégnél megbetegszik, vagy alkalmatlan lesz feladatát ellátni, a felelősségi köröket el lehessen különíteni. Mindez foglalkozás-egészségügyi szolgálat keretében történik. Az alapszolgáltatás magában foglalja az általában évenkénti, de akár negyedévenkénti vagy kétévenkénti kivizsgálást is. Továbbá mérik a munkahelyi megterhelést, felkutatják a munkakörnyezeti kóroki tényezőket, valamint az egészséget károsító faktor észlelése esetén javaslatot tesznek a munkáltatónak a körülmények megváltoztatására.
Egy 1995-ös jogszabály értelmében hazánkban minden munkaadónak kötelessége, hogy alkalmazottai számára - az üzemorvosi funkciókat felváltó - foglalkozás-egészségügyi szolgálatot biztosítson, legyenek azok akár teljes, akár részmunkaidőben foglalkoztatottak, távmunkát végzők, de akár idénymunkások is. Ennek jelentősége főként abban áll, hogy kiküszöbölik az egészségre ártalmas munkakörülményeket.
Hozadékként jelentkezik, hogy a lakosság nagy részét így általában évente legalább egyszer alapos orvosi vizsgálatnak vetik alá, ügyelnek a dolgozó egészségére. Ennek azonban ára van, ugyanis az elsősorban preventív foglalkozás-egészségügyi szolgálat költségeit nem az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozza, hanem a vállalat fizet érte térítést, a szolgáltatást nyújtóval kötött megállapodás alapján. Ez oda vezet, hogy sok kisebb cég egyfajta adóként tekint az egyébként alkalmazottai hosszú távú foglalkoztatásának minimális lehetőségét biztosító vizsgálatra, ezért igyekszik azt megspórolni.
A díj mértékére a Magyar Orvosi Kamara (MOK) minden évben ajánlást ad ki, ami nem kötelezi sem a szóban forgó szolgálatot nyújtót, sem a vele szerződést kötő vállalatot, a konkrét térítési összeg megállapodás kérdése. Jelenleg a MOK iránymutatása szerint egy fő után évente 8-16 ezer forint lehet a díj mértéke kategóriától függően. (Szakmabeliek tudnak olyan esetről is, amikor egy orvos ezer forintot kért a pecsételésért, de nem végezte el az előírt vizsgálatokat.) Ez a nagyobb társaságoknak nem jelent megfizethetetlen terhet, különösképpen a multinacionális vállalatok járnak jó példával az élen - mondja dr. Pohl Ödön, a közel másfél száz céget kiszolgáló Med Service Egészségügyi Szolgáltató és Menedzser Kft. ügyvezető igazgatója. Az osztrák tulajdonú Rauch Hungária Kft. gazdasági igazgatója, Légrádi Zsolt szerint dolgozóik egyfajta vállalati juttatásként értékelik a kötelező és az azon felüli egészségügyi vizsgálatot.
Vannak kisebb vállalatok, amelyek úgy takarítanak meg költségeket, hogy nem teljesítik törvényi kötelezettségüket, azaz nem szerződnek foglalkozás-egészségügyi szolgálattal. A jobbik eset az, amikor ugyan szerződnek és fizetnek, de dolgozóikat nem küldik el a rendelőintézetekbe. Alkalmazottaik kiszolgáltatottak, féltik munkahelyüket, ezért nem követelhetik évenkénti kivizsgálásukat. Probléma továbbá, hogy sok kisvállalat mit sem tud törvényi kötelezettségeiről, gyenge az információáramlás. Szakértők szerint a teljes munkavállalóknak csupán fele, optimista becslések szerint 70-80 százaléka kap orvosi ellátást munkáltatójától.
A hazai viszonylatban nagyvállalatnak számító Mal Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Rt. humánpolitikai igazgatója, Dojcsák János úgy látja, bár cégüknél kezdetektől van foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás, a kisebb forgalmú cégeknek bizony terhet jelenthet.
Nehéz a gordiuszi csomót feloldani, amolyan róka fogta csuka esettel van dolgunk. A munkáltató fizet a szolgáltatónak, aki ha tanácsot ad, hogy miben változtasson a munkakörülményeken, csak újabb költséget ró a társaságra. A minőség csak akkor javulna, ha a rendszer baleset-biztosítás keretei között működne. A mostani helyzet másik rákfenéje az ellenőrző szerv korlátozott lehetősége. Az ÁNTSZ végzi a szóban forgó szolgálat szakmai irányítását, egyúttal lehetősége van arra is, hogy minden céget ellenőrizzen, illegális gyakorlat esetén bírságot szabjon ki. A hatóság kapacitásai azonban elég szűkösek, nem nagyon szankcionál, ezért is fordulhat elő, hogy sok kisvállalat, egyéni vállalkozó évekig nem tartja be az előírásokat.
