Megtorpanó felzárkózás
A bizottsági előrejelzések egyébként az EU egészére nézve optimisták. Brüsszel most 2,8 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít az idei évre az unió átlagában (a legutóbbi, szeptemberi prognózis még csupán 2,7 százalékról szólt, a májusi jóslat pedig csak 2,3 százalékról). Az uniós gazdaság lendülete azonban 2007-ben és 2008-ban a világgazdasági trendek, főként az Egyesült Államokban bekövetkező lassulás miatt valamelyest alábbhagy – véli a bizottság.
Az infláció uniós átlagban várhatóan 2,2 százalékról 2,3-re emelkedik az idén, a maginfláció azonban visszafogott marad, jelezve, hogy az olajárak meglódulása nem járt különösebb másodlagos hatásokkal. Az államháztartások helyzete szintén a vártnál jobban alakult; az átlagos uniós költségvetési hiány az idén a GDP 2 százalékára csökken a 2005-ben megfigyelt 2,3-ről. Ezen tendencia alól Magyarország a kirívó kivétel, ahol 10,1 százalékra bővül a deficit, s ez lesz a legroszszabb adat az EU-ban.
A magyar államháztartás helyzetének további kilátásaira vonatkozó, az elmúlt hetekben megjelent hazai és külföldi piaci kommentárok fényében meglepő előrejelzéssel rukkolt elő a bizottság. Az elemzők között lényegében egyetértés van abban, hogy jövőre teljesülhet a kormány 6,8 százalékos GDP-arányos államháztartásihiány-célja, sőt, akár jobban is zárhat a büdzsé, és a 2008-as szaldó is közel eshet a kabinet által várt 4,3 százalékos deficithez. A brüsszeli testület azonban úgy véli, az elkövetkező két esztendőben érdemben rosszabb lehet a költségvetési egyenleg. Jövőre 7,4, míg 2008-ban 5,6 százalékos hiányra számít a bizottság.
Az eltérést részben az előrejelzés-készítés sajátossága és időigénye magyarázza. A nyilvánosságra hozott dokumentumban a brüsszeli szakértők elismerik, hogy csupán az Országgyűlés által nyáron elfogadott adócsomagot vették figyelembe, illetve a kiadási oldalon azokkal az intézkedésekkel kalkuláltak, amelyekre a kormány rábólintott, és elegendő részlet áll azokról rendelkezésre. Idesorolható például a közigazgatásban a béreknél és a működési kiadásoknál a befagyasztás vagy az ártámogatások leépítése. Nem vették ugyanakkor figyelembe a parlamentnek már benyújtott 2007. évi költségvetési törvényjavaslatot, illetve időközben bejelentett vagy kidolgozás alatt levő intézkedéseket.
A bizottsági értékelés és a kormány céljai közötti különbség azonban részben más okkal is magyarázható. Brüsszel úgy látja, a kamatkiadások magasabbak lehetnek, továbbá a szociális juttatásoknál és a kormányzati fogyasztásnál a reméltnél kisebb megtakarítás érhető el, mivel például a gyógyító-megelőző ellátásnál és a közszféra bértömegénél a tervezett lefaragást nehé0z lenne teljes mértékben megvalósítani.
