BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Ismét csatatérré válnak az utcák? Képgalériával

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A titkosszolgálat szerint reális a veszélye, hogy szélsőségesek erőszakos cselekedeteket követnek el a nemzeti ünnepen. A pártok békét kívánnak, de az utcára vonulnak.

Egyelőre egymást kerülgeti a kormány, a rendőrség és a március 15-ére szervezett demonstrációk részben ismert, részben háttérben maradt szervezői. Hiába a békés ünnepre való felszólítás minden oldalon, a többség zavargásokra, avagy más szájíz szerint: a tüntetések elfajulására, provokációra, rendőri erőszakra számít.

A titkosszolgálatok szerint nincs ok bizakodásra: a radikálisok a nemzeti ünnep megzavarását tűzték ki célul – derült ki pénteken Szilvásy György tájékoztatásából. A titkosszolgálatokért is felelős kancelláriaminiszter 167 olyan értesülést említett, amely szerint a szélsőségesek fegyverek beszerzésén, erőszakos cselekedetek és védett vezetők elleni akciók előkészítésén dolgoznak. Szilvásy úgy véli, egy 2000–2500 fős kemény mag akcióira lehet számítani.

A rendőrség nem hagyott kétséget afelől, hogy komolyan veszi a fenyegetést: Bene László országos rendőrfőkapitány pénteken közölte: indokolt esetben, felfegyverzett tömeg ellen engedélyezik az október 23-án számos sérülést okozó gumilövedékek használatát. A rendvédelmiek új testpáncélokat kaptak, a készletek (gáz- és gumilövedékek, pajzsok, sisakok, páncélzat) feltöltésére pedig milliárdokat fordítanak. A hírek szerint március 15-éig csak a rendelés egy része érkezik meg. Az országos rendőrfőkapitány közölte: a fővárosi események biztosítására a BRFK és a Rendvédelmi Biztonsági Szolgálat erőit vonják össze. Bene László szerint azonban más hozzáállású rendőrséggel találkozhatnak majd a rendezvények résztvevői, mint tavaly ősszel.

A tavaly október 23-i események kapcsán az is kiderült: a legnagyobb kockázatot a politikai demonstrációk és a pártok által mozgósított szimpatizánsok utcára vonulása jelenti – a tömegháttér ugyanis a radikálisoknak szolgáltathat muníciót. A szembenálló erők vállán nyugvó felelősség tehát óriási: a szabadtéri gyűlésekkel kapcsolatban mégis napi politikai érdektől függően eltérő megoldások születtek. Gyurcsány Ferenc kormányfő korábban politikai üzenetek nélküli ünnepre szólított fel, a hallgatástól egyúttal utcai békét is remélve. Mára némiképp módosított álláspontján: ott lesz a fővárosi állami ünnepségeken és este a Művészetek Palotájában – igaz, egy zártkörű rendezvényen – beszédet is mond. Az MSZP politikusai is távol maradnak a megemlékezésektől, nem így koalíciós partnerük: az SZDSZ évtizedes hagyományának megfelelően idén is a Petőfi-szobornál emlékezik. Az MDF pedig biztosra megy: fővárosi megemlékezését egy nappal a nemzeti ünnep előtt tartja.

A Fidesz természetesen mozgósít, utcai megemlékezése helyszínéül – ha úgy tetszik – jelképes helyszínt választott: az Erzsébet híd és környéke a Medgyessy-kabinet megalakulása óta tüntetések, 2006 októbere óta pedig összecsapások, barikádok emlékét hordozza. Orbán Viktor pártelnök mindenesetre kijelentette: híveik békés demonstrációra készülnek, így ha bármilyen atrocitás zavarja meg az ünnepet, az csak a hatalom túlkapása lehet. A Fidesz elutasította és provokációnak nevezte az önszerveződő kormányellenes tüntetők megnyilvánulásait is.

Orbán Viktor azzal, hogy csőcseléknek állítja be a Kossuth térieket, eleget tett Gyurcsány Ferenc és az MSZP elvárásának – nyilatkozta lapunknak Molnár Tamás, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 ügyvivője. „Márpedig ha ők észrevételeinket a csőcselék kritikájának tekintik, nagy bajban van az ország” – utalt az Orbán által emelgetett új többségre, amelynek derékhadát szerinte éppen a Kossuth tériek alkotják.

„Nem veszünk részt semmilyen provokatív vagy erőszakos eseményben; bármilyen tragédia történik, az a hatalom – amelybe beletartozik az ellenzék is – érdeke” – közölte Molnár, hozzátéve: nem akarnak békétlenséget, bár azt maguk is észlelték, hogy a demonstráló csoportok kétfelé szakadtak, egy mérsékelt és egy radikális, az alkotmányosság határáig is elmenő csoportra. Ez utóbbiakról – elmondása szerint – nincsenek információik, mivel azok a mérsékelt szárny elhatárolódását látva régen leváltak mellőlük.

De hogy hol is készülődnek az igazi szélsőségesek, arról nem- csak a Kossuth tériek, hanem a jelek szerint a rendőrség sem tud számot adni. A hatóság ugyanis eddig meglehetősen sovány eredményt mutatott fel: mindössze egy ötfős szegedi egyetemista csapatot tudtak elcsípni. Náluk – így a rendőrök – számszeríjat, légfegyvert, Molotov-koktél-alapanyagokat találtak. Az érintettek később azt nyilatkozták: semmi közük a szerveződésekhez, cáfolták, hogy a kihallgatások után bármivel is meggyanúsították őket. Jármy Tibor, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője lapunknak a nyomozás végéig nem kívánt nyilatkozni. AS Network

Az ünnep változott, a tiltakozás maradt

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után tilos volt megemlékezni március 15-ről. 1860. március 15-én vonultak ki tüntetni először tiltakozva az osztrák megszállás ellen. A karhatalom a demonstrálók közé lőtt, egy ember meghalt. 1867 után már nem volt tilos az emlékezés, de hivatalos nemzeti ünneppé csak 1927-ben lett március 15. A Horthy-korszakban a megemlékezéseken gyakran hangoztatták az ország területi egységének helyreállítását, a második világháború alatt pedig az orosz bolsevizmus elleni keresztes hadjáratot. 1942-ben a Petőfi-szobornál a legnagyobb háborúellenes tüntetést tartották meg, amelyet szétvert a rendőrség.

A kommunista diktatúra idején, 1951-ben törölték nemzeti ünnepeink sorából március 15-ét. 1972-ben több százan vonultak a Kossuth-szoborhoz, a rendőrség feloszlatta a tömeget, 83 embert letartóztattak. A 80-as években egyre gyakoribbá váltak az illegális márciusi akciók: 1988-ban Budapesten 10-20 ezer fősre becsült tömeg tüntetett a demokráciáért és a szabadságjogokért. 1956 óta ez volt a legnagyobb, nem a hatalom által szervezett demonstráció. 1989-ben már mintegy 100 ezren vonultak aznap utcára.

A Magyar Országgyűlés 1991-es határozata szerint március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja és a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe lett.

A kommunista diktatúra idején, 1951-ben törölték nemzeti ünnepeink sorából március 15-ét. 1972-ben több százan vonultak a Kossuth-szoborhoz, a rendőrség feloszlatta a tömeget, 83 embert letartóztattak. A 80-as években egyre gyakoribbá váltak az illegális márciusi akciók: 1988-ban Budapesten 10-20 ezer fősre becsült tömeg tüntetett a demokráciáért és a szabadságjogokért. 1956 óta ez volt a legnagyobb, nem a hatalom által szervezett demonstráció. 1989-ben már mintegy 100 ezren vonultak aznap utcára.

A Magyar Országgyűlés 1991-es határozata szerint március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja és a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe lett. A magyar nem forradalmi nemzet „Az emberek azért tartanak március 15-étől, mert szinte mindenki azt mondja nekik, hogy tartaniuk kell tőle” – mondta lapunknak Sík Endre. A szociológus szerint nem a társadalom gerjesztette a félelmeket, hanem az ellenzék, a kormány, a rendőrség vagy a tagjainak külföldi utazást javasló zsidó hitközség.

Sík emlékeztetett: a szocializmus idején is szívesen mentek az emberek felvonulni. Forradalmi ambíciótól fűtve azonban magunktól nem megyünk az utcára, mivel nem vagyunk forradalmi nemzet – mondta. -->
[enews_gallery id='492202']

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.