Ismét csatatérré válnak az utcák? Képgalériával
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEgyelőre egymást kerülgeti a kormány, a rendőrség és a március 15-ére szervezett demonstrációk részben ismert, részben háttérben maradt szervezői. Hiába a békés ünnepre való felszólítás minden oldalon, a többség zavargásokra, avagy más szájíz szerint: a tüntetések elfajulására, provokációra, rendőri erőszakra számít.
A titkosszolgálatok szerint nincs ok bizakodásra: a radikálisok a nemzeti ünnep megzavarását tűzték ki célul – derült ki pénteken Szilvásy György tájékoztatásából. A titkosszolgálatokért is felelős kancelláriaminiszter 167 olyan értesülést említett, amely szerint a szélsőségesek fegyverek beszerzésén, erőszakos cselekedetek és védett vezetők elleni akciók előkészítésén dolgoznak. Szilvásy úgy véli, egy 2000–2500 fős kemény mag akcióira lehet számítani.
A rendőrség nem hagyott kétséget afelől, hogy komolyan veszi a fenyegetést: Bene László országos rendőrfőkapitány pénteken közölte: indokolt esetben, felfegyverzett tömeg ellen engedélyezik az október 23-án számos sérülést okozó gumilövedékek használatát. A rendvédelmiek új testpáncélokat kaptak, a készletek (gáz- és gumilövedékek, pajzsok, sisakok, páncélzat) feltöltésére pedig milliárdokat fordítanak. A hírek szerint március 15-éig csak a rendelés egy része érkezik meg. Az országos rendőrfőkapitány közölte: a fővárosi események biztosítására a BRFK és a Rendvédelmi Biztonsági Szolgálat erőit vonják össze. Bene László szerint azonban más hozzáállású rendőrséggel találkozhatnak majd a rendezvények résztvevői, mint tavaly ősszel.
A tavaly október 23-i események kapcsán az is kiderült: a legnagyobb kockázatot a politikai demonstrációk és a pártok által mozgósított szimpatizánsok utcára vonulása jelenti – a tömegháttér ugyanis a radikálisoknak szolgáltathat muníciót. A szembenálló erők vállán nyugvó felelősség tehát óriási: a szabadtéri gyűlésekkel kapcsolatban mégis napi politikai érdektől függően eltérő megoldások születtek. Gyurcsány Ferenc kormányfő korábban politikai üzenetek nélküli ünnepre szólított fel, a hallgatástól egyúttal utcai békét is remélve. Mára némiképp módosított álláspontján: ott lesz a fővárosi állami ünnepségeken és este a Művészetek Palotájában – igaz, egy zártkörű rendezvényen – beszédet is mond. Az MSZP politikusai is távol maradnak a megemlékezésektől, nem így koalíciós partnerük: az SZDSZ évtizedes hagyományának megfelelően idén is a Petőfi-szobornál emlékezik. Az MDF pedig biztosra megy: fővárosi megemlékezését egy nappal a nemzeti ünnep előtt tartja.
A Fidesz természetesen mozgósít, utcai megemlékezése helyszínéül – ha úgy tetszik – jelképes helyszínt választott: az Erzsébet híd és környéke a Medgyessy-kabinet megalakulása óta tüntetések, 2006 októbere óta pedig összecsapások, barikádok emlékét hordozza. Orbán Viktor pártelnök mindenesetre kijelentette: híveik békés demonstrációra készülnek, így ha bármilyen atrocitás zavarja meg az ünnepet, az csak a hatalom túlkapása lehet. A Fidesz elutasította és provokációnak nevezte az önszerveződő kormányellenes tüntetők megnyilvánulásait is.
Orbán Viktor azzal, hogy csőcseléknek állítja be a Kossuth térieket, eleget tett Gyurcsány Ferenc és az MSZP elvárásának – nyilatkozta lapunknak Molnár Tamás, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 ügyvivője. „Márpedig ha ők észrevételeinket a csőcselék kritikájának tekintik, nagy bajban van az ország” – utalt az Orbán által emelgetett új többségre, amelynek derékhadát szerinte éppen a Kossuth tériek alkotják.
„Nem veszünk részt semmilyen provokatív vagy erőszakos eseményben; bármilyen tragédia történik, az a hatalom – amelybe beletartozik az ellenzék is – érdeke” – közölte Molnár, hozzátéve: nem akarnak békétlenséget, bár azt maguk is észlelték, hogy a demonstráló csoportok kétfelé szakadtak, egy mérsékelt és egy radikális, az alkotmányosság határáig is elmenő csoportra. Ez utóbbiakról – elmondása szerint – nincsenek információik, mivel azok a mérsékelt szárny elhatárolódását látva régen leváltak mellőlük.
De hogy hol is készülődnek az igazi szélsőségesek, arról nem- csak a Kossuth tériek, hanem a jelek szerint a rendőrség sem tud számot adni. A hatóság ugyanis eddig meglehetősen sovány eredményt mutatott fel: mindössze egy ötfős szegedi egyetemista csapatot tudtak elcsípni. Náluk – így a rendőrök – számszeríjat, légfegyvert, Molotov-koktél-alapanyagokat találtak. Az érintettek később azt nyilatkozták: semmi közük a szerveződésekhez, cáfolták, hogy a kihallgatások után bármivel is meggyanúsították őket. Jármy Tibor, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője lapunknak a nyomozás végéig nem kívánt nyilatkozni. AS Network
Az ünnep változott, a tiltakozás maradt
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után tilos volt megemlékezni március 15-ről. 1860. március 15-én vonultak ki tüntetni először tiltakozva az osztrák megszállás ellen. A karhatalom a demonstrálók közé lőtt, egy ember meghalt. 1867 után már nem volt tilos az emlékezés, de hivatalos nemzeti ünneppé csak 1927-ben lett március 15. A Horthy-korszakban a megemlékezéseken gyakran hangoztatták az ország területi egységének helyreállítását, a második világháború alatt pedig az orosz bolsevizmus elleni keresztes hadjáratot. 1942-ben a Petőfi-szobornál a legnagyobb háborúellenes tüntetést tartották meg, amelyet szétvert a rendőrség.A kommunista diktatúra idején, 1951-ben törölték nemzeti ünnepeink sorából március 15-ét. 1972-ben több százan vonultak a Kossuth-szoborhoz, a rendőrség feloszlatta a tömeget, 83 embert letartóztattak. A 80-as években egyre gyakoribbá váltak az illegális márciusi akciók: 1988-ban Budapesten 10-20 ezer fősre becsült tömeg tüntetett a demokráciáért és a szabadságjogokért. 1956 óta ez volt a legnagyobb, nem a hatalom által szervezett demonstráció. 1989-ben már mintegy 100 ezren vonultak aznap utcára.
A Magyar Országgyűlés 1991-es határozata szerint március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja és a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe lett.
A kommunista diktatúra idején, 1951-ben törölték nemzeti ünnepeink sorából március 15-ét. 1972-ben több százan vonultak a Kossuth-szoborhoz, a rendőrség feloszlatta a tömeget, 83 embert letartóztattak. A 80-as években egyre gyakoribbá váltak az illegális márciusi akciók: 1988-ban Budapesten 10-20 ezer fősre becsült tömeg tüntetett a demokráciáért és a szabadságjogokért. 1956 óta ez volt a legnagyobb, nem a hatalom által szervezett demonstráció. 1989-ben már mintegy 100 ezren vonultak aznap utcára.
A Magyar Országgyűlés 1991-es határozata szerint március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja és a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe lett. A magyar nem forradalmi nemzet „Az emberek azért tartanak március 15-étől, mert szinte mindenki azt mondja nekik, hogy tartaniuk kell tőle” – mondta lapunknak Sík Endre. A szociológus szerint nem a társadalom gerjesztette a félelmeket, hanem az ellenzék, a kormány, a rendőrség vagy a tagjainak külföldi utazást javasló zsidó hitközség.
Sík emlékeztetett: a szocializmus idején is szívesen mentek az emberek felvonulni. Forradalmi ambíciótól fűtve azonban magunktól nem megyünk az utcára, mivel nem vagyunk forradalmi nemzet – mondta. -->
[enews_gallery id='492202']
