Megszűnő kukoricaintervenció

A kukorica intervenciós rendszerének fokozatos megszüntetéséről határoztak tegnap az uniós agrárminiszterek. A 2007/08-as marketingévre 1,5 millió, 2008/09-re pedig 700 ezer tonnában maximálták az uniós raktárakba garantált áron átveendő kukorica mennyiségét. 2009. július 1-jétől nulla tonnában határozták meg ezt a mennyiséget, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy bár kukoricát akkortól nem lehet intervencióra felajánlani, az mégsem kerül ki teljesen a felvásárlás rendszeréből. Az Európai Bizottság a jövőben a piaci helyzet alapján hozhat olyan rendkívüli intézkedést, amely ismét megnyitja az utat a kukoricaintervenció előtt.

Az intervenciós kukoricakészletek az EU-ban a 2005/06-os idény végére 5,6 millió tonnára nőttek, ez a teljes gabonakészlet 40 százalékát teszi ki. Az elmúlt két évben regisztrált felfutásért elsősorban Magyarország volt felelős: itt a gazdák számára a nehezen elérhető exportpiacok helyett kifizetődőbb volt az uniós intervencióra termelni. Miközben a kukorica alkalmatlan a hosszabb távú tárolásra, Brüsszelben úgy számolnak, hogy a rendszer módosítása nélkül 2013-ra az intevenciós készlet 14,1 millió tonnára duzzadt volna. A felvásárlás megszüntetése Mariann Fischer Boel agrárbiztos reményei szerint az időszak végéig több mint 600 millió eurós megtakarítást jelenthet.

Nem jó a hazai kukoricatermelőknek és -felhasználóknak az uniós döntés – mondta Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. Magyarországon kukoricából 4–8 millió tonna közötti éves terméseredmények egyaránt előfordulhatnak, így az intervenció jó eszköz volt az eltérések kiegyenlítésére. A legnagyobb hazai agrár-érdekképviseleti tömörülésnek számító MOSZ sajnálatosnak tartja, hogy az Európai Bizottság az intervenció megszüntetését eleve hamis (14-15 millió tonnás EU-készlet felhalmozódását előrevetítő) becslések alapján határozta el. Emellett – hangsúlyozta Tóth István – nem állja meg a helyét az a brüsszeli érvelés sem, hogy az uniós felvásárlást azért kell felszámolni, mert a tengeri hosszabb távon nem tárolható. A mostani döntés hátterében szerinte az áll, hogy az EU – költségvetési okokból – nem kíván az eddigiekhez hasonló összegeket áldozni a felvásárlásra.

A hazai érvelés szerint az intervenció létjogosultságát a tavaly óta tartó gabonapiaci áremelkedés is igazolja. A korábban átvett készletek felszabadítása nélkül ugyanis még nagyobb árrobbanás következett volna be, míg a tulajdonosoknak a 2004–2005-ös jó termés idején alacsony áron „el kellett volna pocsékolniuk” a terményt.

Jelenleg ugyanis mindkét kategóriájú húst egyaránt borjúként lehet értékesíteni, miközben a vágóhídi ár kilogrammonként 2-2,5 euróval is eltérhet.

Jelenleg ugyanis mindkét kategóriájú húst egyaránt borjúként lehet értékesíteni, miközben a vágóhídi ár kilogrammonként 2-2,5 euróval is eltérhet.-->