Kérdés: fizetés és, vagy nyugdíj

Az idén, az év eleje óta már korántsem biztos, hogy érdemes munkát vállalni annak a 62 évesnél fiatalabb nyugdíjasnak, aki éves szinten 828 ezer forintnál magasabb jövedelemmel rendelkezik . Amikor ugyanis az év során halmozódó keresete eléri a minimálbér 12-szeresét, a következő hónaptól már nem veheti fel időskori járandóságát, és ezt köteles bejelenti az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak (APEH) is. Igaz, ez a korlátozás a 62. életév elérésével megszűnik, azokra pedig, akik 2007. december 31-én már saját jogú nyugdíjasok voltak, a szabály csak 2010-től vonatkozik, feltéve, hogy 2010. január 1-jéig sem érik el a 62 éves kort.

Szintén tavalyi szigorítás, hogy a nyugdíjas munkavállaló köteles 4 százalékos egészségügyi, valamint 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot fizetni. Igaz, ezzel párhuzamosan emelkedik a nyugellátása is, mégpedig a járulékalapot képező havi jövedelem fél százalékával. Az időskori járandóság emelésére azonban nem automatikusan kerül sor, a kérelmet a lakóhely szerint illetékes regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóságon kell benyújtani. A szükséges nyomtatvány elérhető az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság honlapján is. Fontos megjegyezni, hogy az emelés nem jár annak, aki nem fizet nyugdíjjárulékot, vagyis e lehetőség nem adott többek között az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás szerint adózók, valamint azon egyéni vállalkozók részére, akik az adott év során nem rendelkeztek kivéttel, vagy evaalapjuk nulla volt.

A „sima” nyugdíjasokkal szemben két év haladékot kaptak a rokkantnyugdíjasok, náluk ugyanis 2009. január 1-jéig hatályosak a régi szabályok. Ezek szerint a rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő csak akkor köteles jelezni a hatóságoknak a munkavállalás tényét, ha túlságosan sokat keres. Igaz, ekkor az ő esetében is megszűnik a nyugdíj folyósítása. A „sok” a jogszabályok szerint olyan rendszeres, legalább négy hónapon keresztül fennálló keresetet jelent, amely lényegében nem tér el attól a jövedelemtől, amelyet a magánszemély a megrokkanása előtti munkakörében rokkantság nélkül kézhez kapott vagy kapna. A két kereset közötti eltérés maximum 20 százalék lehet. Ez azonban csak azokra vonatkozik, akik már 2007. december 31-én ilyen státusban voltak. Ugyanakkor ebben a körben sem kíváncsi az APEH a rokkantnyugdíjas jövedelmére akkor, ha a magánszemély nem napi nyolc órában, hanem rész- vagy legalábbis a korábbinál alacsonyabb munkaidőben tevékenykedik. Ekkor mind a keresetét, mind a nyugdíját felveheti, korlátozás nélkül.

Ismét más szabályozás vonatkozik azonban azokra, akik már az idén részesültek rokkantsági nyugdíjban. Amennyiben ők vállalnak munkát, azt már nem nézik a hatóságok, hogy ez a tevékenység rendszeres-e, vagyis hosszabb-e négy hónapnál. Itt már kizárólag a jövedelemnek van szerepe, járandóságát ugyanis bizonyos esetekben a rokkantnyugdíjas is köteles megszüntetni. A feltételek itt is összetettek. Először is ki kell számolni, hogy hat egymás utáni hónapon keresztül a nyugdíjasnak mennyi keresete származik tevékenységéből, ebből le kell vonni a személyi jövedelemadó és a járulékok összegét, és ki kell számolni az egy hónapra eső átlagos keresetet. Amennyiben ez az összeg nagyobb a rokkantsági nyugdíj alapját képező átlagos kereset 90 százalékánál vagy annak a nyugdíjemelések hatására megemelkedett adott évi összegénél, akkor a járandóság folyósítása megszűnik. Kivéve, ha az így kapott kereset nem éri el a minimálbér mértékét, vagyis az idén havi 69 ezer forintot. Ez utóbbi esetben ugyanis nem szükséges a rokkantsági nyugdíj szüneteltetése.

A nyugdíjas életkora nem éri el a 62 évet

Éves szinten 828 ezer forintnál magasabb jövedelmet szerez

2008. január 1-je óta lett saját jogú nyugdíjas

Nem rokkantnyugdíjas

Forrás: VG-gyűjtés

A nyugdíjas életkora nem éri el a 62 évet

Éves szinten 828 ezer forintnál magasabb jövedelmet szerez

2008. január 1-je óta lett saját jogú nyugdíjas

Nem rokkantnyugdíjas

Forrás: VG-gyűjtés -->