Fokozott rákveszélyben élnek a fővárosiak

Az elemzők megállapították azt is, hogy sok tekintetben Budapesten a legnagyobb a halandósági kockázat. Az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) felkérésére készített kutatás jelentős egészség-egyenlőtlenségeket állapított meg a különböző földrajzi térségekben élők illetve társadalmi csoportok között.

Az eltérések egy részét biológiai tényezők, más részét társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek okozzák. A tanulmány készítői a KSH és az Országos Lakossági Egészségfelmérés adataira támaszkodva végezték el a kutatást, amelyből kiderült, hogy a kistérségek közül Zalaszentgrót térségében kétszer nagyobb a halandósági kockázat, mint a Veszprémi kistérségben, ahol ez a mutató az országban a legalacsonyabb. A megyéket és a fővárost összehasonlítva a keringési problémák okozta halálozás Békésben, míg a daganatos betegségek következtében Budapesten halnak meg a legtöbben.

A kutatók szerint jelentős összefüggés van a betegségek kialakulása és az iskolai végzettség között. Az alapfokú végzettségűek kockázata 1,6-szor nagyobb volt, mint a felsőfokúaké. Az is kiderült, hogy a nem dolgozók hátránya 1,8-szoros, a nagyon rossz anyagi helyzetben lévőké pedig 1,9-szeres volt. A magányosan élők is fokozott kockázatnak vannak kitéve - mutat rá a felmérés.

A családos, barátokra számító személyek egészség-romlásának kockázata nehéz helyzetben másfélszer alacsonyabb, mint azoknak, akik a bajban csak magukra számíthatnak. A kutatás legfontosabb tapasztalatai szerint az egyéni tényezőknek az egészség-egyenlőtlenségekben betöltött szerepe döntő mértékben meghatározó. A lakóhelyi környezet hatása – beleértve az egészségügyi ellátás színvonalát is – nagyrészt az egyéni tényezőkön keresztül jut érvényre, a környezet közvetlen hatásának jelentősége másodlagosnak bizonyult.

A nemzetközi tapasztalatok alapján egyértelmű, hogy a magyar lakosság egészségi állapota csakis az egyenlőtlenségek csökkentésével egyidejűleg javítható.