Középpontban a bankok
Előjáték. „Legfontosabb célunk a hiteláramlás újbóli beindítása” – áll a vezető nemzetgazdaságokat tömörítő G20 pénzügyminisztereinek hét végi találkozója után kibocsátott nyilatkozatban. Az április 2-i londoni G20-csúcs „felvezetéseként” tartott összejövetel résztvevői ennek érdekében kötelezték magukat, hogy továbbra is hozzájárulnak a bankok likviditásának bővítéséhez, igyekeznek megoldani az eladhatatlan, „mérgező értékpapírok” problémáját, és keresztülviszik a pénzpiaci szabályok szigorítását.
Az eredmény egyértelmű hangsúlyeltolódást jelent a találkozót megelőző amerikai–brit szempontok kárára, illetve a kontinentális Európa – elsősorban Berlin és Párizs – igényeinek javára. Peer Steinbrück német, illetve Christine Lagarde francia pénzügyminiszterek közös sajtótájékoztatójukon jelentős sikerként értékelték, hogy a pénzpiacok és hitelminősítők működésének szabályozása és átláthatóbbá tétele immár a többi G20-tagnál is értő fülekre talált. Különösen fontos változás e tekintetben a brit és az amerikai álláspont megváltozása, hiszen Washington és London is a pénzügyi központjait féltette a regulatív szigortól.
Jól érzékelteti az új időket, hogy Barack Obama amerikai elnök még szombaton igyekezett egy nyilatkozatban kisebbíteni az USA és az EU közötti nézetkülönbségek jelentőségét a pénzpiaci szabályozás reformjával kapcsolatban. A kockázati alapok és a hitelminősítők ellenőrzésének szigorítását, illetve az adóparadicsomok ellehetetlenítését pedig Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter is létfontosságúnak nevezte annak érdekében, hogy a világnak „soha többé ne kelljen egy a mostanihoz hasonló válsággal szembenéznie”. A G20 pénzügyminisztereivel szinte egy időben a Nagy-Britanniában tartózkodó Angela Merkel német kancellár vendéglátójával, Gordon Brown miniszterelnökkel együtt tartott sajtótájékoztatón is az álláspontok közeledését ecsetelte. A jobb megértés ugyanakkor nem csupán a szabályozásra, de az eddigieken felüli konjunktúracsomagok szükségességéről folyó vitára is vonatkozott, amely korábban komoly feszültséget gerjesztett az újabb kiadásoknak ellenálló Berlin, illetve az azokat sürgető London között. A brit kabinet olyannyira óvatos lett az újabb élénkítő csomagok sürgetésével kapcsolatban, hogy Alistair Darling pénzügyminiszter először az áprilisi G20-csúcs után három héttel kívánja csak bejelenteni, készül-e egyáltalán újabb konjunktúrakiadásokra London.
G20-ajánlások
a protekcionizmus leküzdése, a szabad áru- és tőkeáramlás fenntartásaa G20 jegybankjai a kamatvágás mellett más, nem hagyományos monetáris eszközök alkalmazására is legyenek készek az élénkítés érdekében
a résztvevők üdvözlik a Pénzügyi Stabilitási Fórum (FSF) fennhatóságának kiterjesztését minden G20-tagra, és javasolják az április 2-i csúcsnak az FSF hatáskörének erősítését, az IMF/FSF közös válság-riasztó rendszerének beindítását
a mértékadó hitelminősítőkkel szembeni regisztrációs kötelezettség bevezetése
a G20 jegybankjai a kamatvágás mellett más, nem hagyományos monetáris eszközök alkalmazására is legyenek készek az élénkítés érdekében
a résztvevők üdvözlik a Pénzügyi Stabilitási Fórum (FSF) fennhatóságának kiterjesztését minden G20-tagra, és javasolják az április 2-i csúcsnak az FSF hatáskörének erősítését, az IMF/FSF közös válság-riasztó rendszerének beindítását
a mértékadó hitelminősítőkkel szembeni regisztrációs kötelezettség bevezetése Többletforrások az IMF-nek „Lényegi” forrásbővítésre tettek ígéretet a G20 pénzügyminiszterei a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF). Az IMF maga 250 milliárd dolláros „hadipénztárának” megduplázását tartaná szükségesnek, míg Timothy Geithner akár 500 milliárdos bővítést is elképzelhetőnek tartott.
A gond az, hogy a tőkeinjekcióban nagy szerepet szánnának a feltörekvő gazdaságoknak, miközben nem tisztázott, hogy azok cserébe milyen mértékben erősíthetik befolyásukat.-->
