Világgazdaság

Van élet a banki finanszírozás után?

A pénzügyi válság eredményeként a bankok szigorodó hitelbírálati gyakorlatát látva egyre több hazai kis- és középvállalkozásban merülhet fel ez a kérdés, nevezetesen ha hitelfelvételben nem reménykedhetnek, akkor milyen finanszírozási lehetőségben gondolkodhatnak? Elemzés.

Amelyik vállalat nem a beruházások elhalasztásában látja a kiutat a mostani válságból, annak forrást kell találnia mielőbb. Ez pedig a finanszírozási csatornák újragondolását is megköveteli –állítja ki a Hypo Alpe-Adria Leasing. Ha pénzügyi válság, akkor megszorító intézkedések - legalábbis a vállalatok így reagálnak a gazdasági nehézségekre. Milyen stratégiát is takar mindez?

Lehetőségként felmerül a létszámleépítés, rövidített munkahét, a termelés átmeneti leállítása, ami egyúttal az eszközállomány kihasználtságára is rányomja bélyegét, de a megtakarításra irányuló tervek között szerepelhet az ez évre tervezett beruházások elhalasztása is. Rövidtávon kétségkívül érezhető ezen intézkedések hatása, hiszen a vállalat likviditásának kisebb-nagyobb mértékű javítására irányulnak. Ugyanakkor egyes vállalatok finanszírozási helyzete ezen intézkedések ellenére is drámaian romolhat, és kérdéses, hogy valóban ez a legmegfelelőbb kiút a jelenlegi válság idején?

Sok vállalat ugyanis nem állhat le a beruházással, eszközbeszerzésekkel, hiszen ez a létüket veszélyeztetné, miközben akadnak, akik a jelenlegi helyzetet a piaci pozíciójuk javítására kívánják felhasználni – mondta el Vilmányi Judit, a Hypo Alpe-Adria Leasing eszközfinanszírozási üzletágának igazgatója. A szükséges források megszerzése ugyanakkor már többeknek gondot jelenthet, hiszen számos pénzintézet szigorította a hitelezési politikáját: drágábban és nehezebben adnak hitelt. Felvetődik a kérdés: milyen irányba érdemes elmozdulniuk a forrásokat kereső kis- és középvállalkozásoknak?

Mint ahogy Nyugat-Európában is a banki lehetőségek beszűkülése, drágulása és a biztosítékok széles körének bevonása miatt a lízingmegoldás kerül előtérbe, úgy Magyarországon is érdemes lehet a vállalatoknak ebbe az irányba elmozdulniuk, akár a gép- és berendezés beszerzés, akár az ingatlanfinanszírozás terén. A lízing mellett számos érv szól, de a vállalatok számára alighanem a leglényegesebb, hogy a lízinghez jutás feltételei könnyebben teljesíthetők a számukra, mint a esetében.

Mindez azzal magyarázható, hogy miután lízing esetében az eszköz a finanszírozó tulajdonába kerül, jelentősen csökken a konstrukció kockázata, éppen ezért a lízingcégek kedvezőbb kondíciókat tudnak kínálni a bankhitelhez képest. A lízing előnyeként említhető emellett az is, hogy több járulékos költséget spórolhat meg vele a vállalat (például kezelési költség, számlavezetési díj).

Ugyanakkor a megfelelő mértékű önerőt, a rendezett tulajdonosi hátteret és nyereséges működést a lízingcégek is elvárják. Fizetési nehézségek bármikor adódhatnak A mostani válságos helyzetben több vállalat pénzügyi helyzetében is komoly romlás állhat be, ami a havi díjak teljesítésében megmutatkozó problémákhoz vezet. Éppen ezért a lízingkonstrukció igénylésekor is felvetődik a kérdés: mit érdemes átgondolnia előtte egy vállalkozásnak?

Alapvető fontosságú, hogy a termelőeszköz képes legyen kitermelni a saját lízingdíját. „A jelenlegi kedvezőtlen árfolyamok mellett látszik csak igazán, hogy mennyivel kedvezőbb helyzetben van az, akinek bevétele a finanszírozás devizanemével megegyező devizanemben keletkezik, és nem fut árfolyamkockázatot” – emelték ki a Hypo Alpe-Adria Leasing cégcsoportnál. Ez esetben ráadásul a finanszírozást nyújtó lízingcég kedvezőbb kondíciókat tud kialakítani a potenciális lízingbevevő számára is. S mi történik abban az esetben, ha a vállalat pénzügyi helyzete megrendül? Amennyiben az ügyfél jól fizető ügyfél és képes a havi törlesztőit fizetni, csupán átmeneti könnyítésre van szüksége ahhoz, hogy megtartsa a finanszírozott eszközt.

A nehéz időszak „átvészelésében” segíthet a futamidő módosítás, vagy akár a futamidőn belüli szezonalitás beépítése. Amennyiben az ügyfél konstruktívan áll a probléma megoldásához, egy esetleges átütemezési kéréssel proaktívan megkeresi a lízingcéget, jelezvén, hogy problémái adódhatnak a fizetéssel, akkor legtöbbször meg lehet találni a közös nevezőt. Az eszköz visszavételére abban az esetben kerül sor, ha az ügyfél nem együttműködő és olyan mértékű tartozást halmoz fel, amely már nem kezelhető.

A hazai vállalkozások számára a válságban felértékelődnek az alternatív finanszírozási lehetőségek, nevezetesen a bankhitel helyébe - a szigorítások ellenére is - a lízing léphet, főként, hogy egyre több vállalkozás számára ez marad az egyedüli forrásbevonási lehetőség. A hazai bankcsoportok esetében is valószínűsíthető az eltolódás a lízingügyletek irányába, azaz a bankhitelek helyett a lényegesen alacsonyabb kockázatú lízingügyleteket helyezik előtérbe. T

Tény ugyanakkor, a válság hatásai alól a lízingpiac sem tudja kivonni magát, ami a finanszírozási feltételek szigorítását is maga után vonta. Így többek között emelkedett az elvárt önerő mértéke, csökkentek a futamidők, miközben a finanszírozandó eszköz között tovább nőtt a kevésbé preferáltak köre, s a használt eszköz esetében is óvatosabbá váltak a piaci szereplők.

Azon eszközcsoportok finanszírozása esetében preferált a használt, de „fiatal” eszköz finanszírozása egy újjal szemben, amelyek másodpiacán nagymértékű értékcsökkenés tapasztalható az első években. Ebben az esetben ugyanis a finanszírozás időpontjában kielégítőnek ítélt önerő mértéke végig megfelelőnek bizonyul a konstrukció futamideje alatt, míg adott esetben az új eszköznél a finanszírozó fedezettsége hamar veszélybe kerülhet.

Az esetlegesen visszavett eszköz értékesítésében döntő szerepe van annak, hogy az eszköz mennyire kurrens a másodpiacon. Ezt befolyásolja például az is, hogy az eszköz nem úgynevezett szériagyártás, hanem sok egyedi specifikációval rendelkező berendezés, vagy hogy a kiválasztott modell új technológia vagy kifutó modell-e. A finanszírozó akkor járt el jól, ha az ügyletben rejlő kockázati elemeket megfelelően árazta a döntéshozatalkor.

Emellett a lízingfinanszírozásban gondolkodó vállalatnak nem árt arra felkészülnie, hogy a korábbinál több és részletesebb információt kell szolgáltatnia magáról, s egyúttal erősebb fedezettel kell „felvérteznie” magát. A korábban alkalmazott eszközalapú metódussal szemben a hangsúly áttevődik az ügyfelek hitelképességének jövedelemalapú vizsgálatára. A pótfedezet bevonása természetesen megerősítheti egy meglévő, problémás ügy fedezeti hátterét, de nem nyújt megoldást a likviditási nehézségekre– hangsúlyozták a lízingcégnél.

Autók Pénzügyi és gazdasági válság PSZÁF OTP A szerkesztő ajánlja Vállalati jelentések európai parlamenti választás Hypo Alpe Adria Dávid Ibolya autóipar Elemzői vélemények Vlagyimir Putyin Biggeorge's-NV General Motors Gyurcsány Ferenc Bokros Lajos Panasonic South-East Europe Kft. Deviza- és árupiac Fúzió és akvizíció Zöld ügyek lízing CIB Bank Zrt. kkv A szerkesztő ajánlja Nicolas Sarkozy infokommunikáció