Adó a svájci tőkejövedelmekre
A külföldiek svájci tőkejövedelmeinek a megadóztatását szorgalmazza az ottani bankszövetség. A meglepő előterjesztés szerint az úgynevezett kompenzációs adóból származó bevételeket – az ügyfél személyes adatainak részletezése nélkül – át kellene utalni a befektető anyaországának adóhivatalához, s így meg lehetne menteni az egykori híres svájci banktitoknak legalább a maradékát. A bankszövetség úgy számol, hogy az új adóval még mindig kevesebb külföldi ügyfelet veszítenének, mint ha az Európai Unió által szorgalmazott automatikus adatszolgáltatást vezetnék be.
Svájcra az elmúlt hónapokban egyre erősebb nyomás nehezedett, hogy adja ki a külföldiek ott vezetett bankszámláinak és egyéb tőkeeszközeinek adatait az illetékes adóhatóságoknak. A válság következtében ugyanis az államháztartások mindenhol jelentős bevételkiesést szenvedtek el, s emiatt a világ vezető országai számára hirtelen még fontosabbá vált az adóparadicsomokba menekített tőke megadóztatása.
A legnagyobb svájci bankként ismert UBS nemrég arról állapodott meg az USA adóhatóságával (IRS), hogy 4450, amerikai állampolgárok nevén lévő bankszámla adatait adja át. Az IRS más svájci hitelintézetekkel is hasonló megállapodásra törekszik, mert becslése szerint az Egyesült Államok évente 100 milliárd dollárnyi adóbevételtől esik el az adóparadicsomok miatt – és Svájc a világ offshore vagyonának 27 százalékát kezeli. Hasonló céllal kötött kamatadó-egyezményt az alpesi országgal 2005-ben az Európai Unió.
A svájci bankszövetség által felvetett adó jóval szélesebb körben csapolná meg a megtakarításokat, mint az uniós kamatadó-egyezmény. Nemcsak a bankbetétek utáni kamatra, hanem az osztalékra, a befektetési jegyek hozamára és a részvényekből származó tőkenyereségre is kiterjedne. Természetes és jogi személyek számláira egyaránt vonatkozna, és minden „érdeklődő” állam polgárait sújtaná. Svájc ezekkel kétoldalú megállapodásokat köthetne, s az adót úgy vezetné be, hogy az megfeleljen a partnerállam adókulcsának: az olaszok tőkejövedelméből például 12,5 százalékos adót csípnének le, az osztrákokéból 25, a németekéből 28 százalékosat. Így a külföldi államkincstárak ugyanakkora jövedelemhez jutnának, mint ha saját maguk adóztatnák meg polgáraikat, viszont a befektetők továbbra is biztosak lehetnének abban, hogy adataik nem kerülnek ki a svájci bankokból.
A berni kormányzat alapvetően pozitívan viszonyul a kezdeményezéshez, bár azt mélyreható következményei miatt alaposan meg akarja vizsgálni. Az Európai Unió berni képviseletének vezetője, Michael Reiterer azonban szkeptikus hangot ütött meg: szerinte a kompenzációs adó ötlete szembemenne a nemzetközi trendekkel. „Az OECD az átláthatóságra épít, a kompenzációs adó viszont a névtelenségre” – fogalmazott Reiterer.
Más adóparadicsomok is érzik a nyomást, nem utolsósorban az OECD-n keresztül. A párizsi székhelyű szervezet szürkelistájáról csak azok az országok kerülhetnek le, amelyek legalább 12 másik állammal megállapodást kötnek az adócsalás felszámolását célzó kétoldalú információcseréről. Monaco éppen a napokban jelentette be, hogy hamarosan aláírja a tizenkettedik ilyen megállapodását, s ezek után a nagyhercegség átkerülhet az együttműködő országok fehérlistájára. Liechtenstein is elkezdett ilyen megállapodásokat kötni, többek között Németországgal és az USA-val. Hasonlóan járt el Ausztria is, amely Josef Pröll pénzügyminiszter múlt heti bejelentése értelmében Gibraltárral és Andorrával írta alá a 12-höz még hiányzó utolsó két megállapodást.
Alistair Darling brit pénzügyminiszter nemrég arról számolt be, hogy az OECD által megkövetelt megállapodásoknak köszönhetően a londoni adóhivatal már több mint százezer brit állampolgár külföldi számlájáról kapott információkat összesen háromszáz külföldi banktól. „Több milliárd font adóbevételre fogunk szert tenni ezek segítségével” – örvendezett Darling. Neue Zürcher Zeitung, Bloomberg, Handelsblatt, AFP, The Wall Street Journal
A szürkelista
(néhány olyan ország, amely az OECD szerint még nem ültette át teljesen a gyakorlatba elkötelezettségét az adócsalás elleni együttműködésre)- Ausztria - Monaco
- Belgium - San Marino
- Liechtenstein - Svájc
- Luxemburg - Szingapúr
Forrás: OECD
- Ausztria - Monaco
- Belgium - San Marino
- Liechtenstein - Svájc
- Luxemburg - Szingapúr
Forrás: OECD-->


