Nagyobb alázat, az erkölcs és az etika pedig legalább olyan fontos, mint a pénz - Felcsuti Péter szerint a bankok szempontjából ez a válság két legfontosabb tanulsága. A Magyar Bankszövetség elnöke szerint minél többet beszél a kormány az adósok mentéséről, annál többen gondolják úgy, hogy talán nem is érdemes erőfeszítéseket tenniük hitelük visszafizetéséért - mondta a közgazdász a Népszabadságnak adott interjújában.
"Az emberek többsége, és én idesorolok számos politikust és a sajtó jelentős részét is, nem elég tájékozott és felkészült ahhoz, hogy pontos képet alkothasson a bankok működéséről. Ez azért veszélyes, mert összemossák a valóságot saját elképzeléseikkel, prekoncepciókat alakítanak ki, ténybeli tévedéseket követnek el, amelyeket még terjesztenek is, és ez komoly indulatokat gerjeszt. Az említett szervezet színrelépését ezzel magyarázom. Más szavakkal: azt a közhangulatot, amely az elmúlt hónapokban kialakult a bankokkal szemben, én legalább 80 százalékban a felelőtlen nyilatkozatok és az alulinformáltság számlájára írom. Mindezzel együtt természetesen elismerem: a bankok is többet tehetnének azért, hogy az emberek pontosabb képet kapjanak tevékenységükről" - mondta Felcsuti Péter.
A pénzember szerint a jelenlegi helyzetet sokan megszenvedik, érthető, ha az emberek felelősöket keresnek, az pedig tagadhatatlan, hogy a globális válság a bankszektorból indult el.
"Az utóbbi időszak vitái, kritikái azonban döntően érzelmi okokra vezethetők vissza, amire - ahogy az előbb említettem - sokan rá is játszanak. Ez rövidtávon komoly károkat okoz a bankoknak, de ennél nagyobb baj, hogy piacgazdasági alapelveket kérdőjeleznek meg, s ezzel az egész országnak ártanak. Ilyen alapelv a szerződések betartása: másról sem hallani, mint, hogy a hitelszerződések teljesítését fel kell függeszteni, a kötelezettségeket eltörölni, megsemmisíteni" - jelentette ki.
Ám ez egyben súlyos erkölcsi kockázatot is jelent. Minél többet beszél például a kormány arról, hogy meg kell segíteni a hiteladósokat, annál több ügyfél - köztük azok is, akik képesek a vállalt kötelezettségek teljesítésére - gondolja, talán nem is érdemes erőfeszítéseket tennie azért, hogy teljesítse kötelezettségeit, hiszen a kormány majd úgy is kikényszeríti a bankokból, hogy átütemezzék vagy elengedjék tartozásaikat. A vállalt szerződések teljesítése és a teljesítés jogi eszközökkel való kikényszeríthetősége azonban olyan alapintézmény, ami nélkül nincs működő piacgazdaság, ezért nem sok jóra számíthat az a társadalom, amelynek azt üzenik a politikusok vagy éppen a civil szervezetek, hogy a szerződéses kötelezettségeket nem kell betartani - tette hozzá Felcsuti.
