Gutenberg-galaxis online is

Ismét nagy port kavar az amerikai netbirodalom, ezúttal a Google Books nevű projekttel, amely nem kisebb célt állított maga elé, mint azt, hogy digitalizált formában elérhetővé teszi a világszerte eddig nyomtatásban megjelent összes könyvet. A vállalat 2002-ben fogott bele az előkészületekbe, és ma, hétévnyi munkával a hátuk mögött, több mint tízmillió kötet feldolgozásán vannak túl. Ebből közel egymillió már nem áll szerzői jogvédelem alatt, egymillió igen, de a kiadókkal, szerzőkkel kötött megállapodások következtében teljes terjedelmükben elérhetők, további nyolcmilliót pedig a még szerzői jogvédelem alatt álló, de készleten nem lévő kötetek tesznek ki (amelyek csak könyvtárakban olvashatók és antikváriumokból beszerezhetők).

A Google Books elleni első támadást öt nagy amerikai könyvkiadó és az Amerikai Szerzők Szövetsége indította: 2005 októberében beperelték a társaságot. A vád szerint a vállalat nem tartotta tiszteletben a szerzői jogokat, és nem kompenzálta megfelelően a szerzőket és a kiadókat. A tárgyalások közel három évig húzódtak, végül sikerült megegyezniük: a szerzői jogvédelem alatt álló, de már nem nyomtatott könyvek értékesítéséből származó bevételeken osztozik a Google és a kiadók (37 százalék), illetve szerzők (63). Ez egyáltalán nem kis üzlet, ugyanis a legfrissebb statisztikák szerint a digitális könyvek értékesítése őrült tempóban emelkedik: nagykereskedelmi árakon 63,4 millió dolláros bevételt hozott 2009 első fél évében, ez közel 20 százalékkal haladja meg az 53,5 millió dolláros teljes tavalyi bevételt. Azon művek esetében, amelyeknél a szerzői jog tulajdonosa nem azonosítható be, a befolyt összeget öt évig egy alapban tárolnák, és az ez idő alatt jelentkező szerzőknek, kiadóknak kifizetnék a rájuk jutó részt.

A megállapodás azonban csak akkor lép hatályba, ha az illetékes bíróság rábólint – ezt a következő hónap elejére várják. A könyvkiadók és szerzők európai szervezetei aggályaikat fejezték ki, hogy a nem azonosítható szerzők nagy része Európából kerül majd ki, mivel az azonosításhoz regisztrálni kell a Google rendszerében, ezt pedig rengeteg szerző nem teszi majd meg.

A problémával az Európai Bizottság is foglalkozik. Szeptember 7-én és 8-án meghallgatták a kiadók, a szerzők és a Google illetékes képviselőit, e meghallgatásoknak az volt a célja, hogy kialakítsák az EU digitalizációval kapcsolatos álláspontját, valamint véleményt alkossanak a Google-féle megállapodásról. A magyar könyvszakma ambivalens érzéseket táplál a Google módszereivel kapcsolatban. A folyamatot egy részük károsnak tekinti, néhányan pedig üdvözlik. A kiadók nem a digitalizáció ellen érvelnek, a Google tevékenysége tudatos és logikus piaci lépés, csupán attól tartanak, hogy hozzájárulás nélkül kerülnek a világhálóra a különböző kiadványok, ugyanis így a befektetett munka ellenértékét egyáltalán nem vagy csak nehezen kapnák meg.

Barna Imre, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének elnöke szerint jelenleg nincs információ arról, hogy akár egyetlen magyar író jogdíjas műve megtalálható lenne a Google Books szolgáltatásában. Az elnök szeptember végén részt vesz az Európai Kiadók Szervezetének közgyűlésén, ahol a 26 tagország kialakítja a közös álláspontot. Az biztos, hogy a tagok kritikusak a monopolhelyzetre törő Google politikájával szemben, már csak azért is, mert az ellentétben áll a hasonló célokkal létrejött Europeana kezdeményezéssel. Barna Imre kiemelte: komoly problémát okoz a különböző országok szerzői jogokra vonatkozó eltérő szabályozása, így a legjobb megoldás a közös európai fellépés lehet. Egyedül az a félő, hogy a Google a jogtulajdonos tudta nélkül teszi hozzáférhetővé a tartalmakat. Az elnök hozzátette, a Google Books érdemei nem vitathatók el: olyan munkát végzett közel ötmillió dollár befektetéssel, amelyet senki más nem vállalt volna fel.

Kőszeghy Péter, a Balassi Kiadó igazgatója szerint a jogdíj nélküli – így teljes egészében közzétett–, valamint a jogdíjas – csak részben hozzáférhető – művek nem feltétlenül ösztönzik az olvasókat vásárlásra, ugyanis a művekből hiányzó oldalak könnyedén beszerezhetők más forrásokból. Az elmúlt években kialakult tendencia szerint egyre több jogdíjas kiadványt másolnak le, s ez a szisztéma az ingyenes eléréssel valószínűleg csak erősödik – véli Kőszeghy Péter.

A magyar könyvkiadók az elektronikus, jogilag védett könyvek elterjedésével kapcsolatban is szkeptikusak: az erre alkalmas olvasókészülék előreláthatólag nem hódít teret, illetve a magyar nyelvű könyvek olyan kis számban lesznek hozzáférhetők, hogy nem generálnak számottevő keresletet.

Ugyanakkor sokan azt állítják, remek lehetőség a könyvek internetes hozzáférhetősége. A kiadók számára reklámlehetőséget teremt, ugyanis a szolgáltatás a célközönséget könnyebben az adott tartalomra vezeti, valamint a kutatók számára leegyszerűsödik a szakirodalmak felkutatása. A kiadók ezek után joggal bízhatnak abban, hogy a teljes kiadványt megrendeli az érdeklődő.

A Typotex Elektronikus Kiadó hónapok óta kapcsolatban áll a Google Booksszal, már 130 művet – döntően szakkönyveket – tettek fel az oldalukra, amelyek mindegyikének véletlenszerűen választott 20 százaléka nyilvános. Votisky Zsuzsa igazgató szerint a Google politikája igen korrektnek mondható, a cég nagy szolgálatot tesz: a magyar célközönség számára kereshetővé válnak a könyvek, azonban ebből a szolgáltató pénzt nem csinál. Az igazgató nem érti a kétkedőket, ugyanis az általa vezetett kiadó eddig kizárólag a szolgáltatás hasznát élvezi.

Az Europeana keretein belül nem csak könyvek digitalizálását tervezik, a virtuális gyűjteményben Európa kulturális örökségét bemutató képek, videók és hanganyagok is megtalálhatók lesznek.

Az Europeana keretein belül nem csak könyvek digitalizálását tervezik, a virtuális gyűjteményben Európa kulturális örökségét bemutató képek, videók és hanganyagok is megtalálhatók lesznek.-->