Kedd délután sem talált magára a forint a hatalmas délelőtti pofon után, amit főként Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szóbeli intervenciója, az ország vártnál gyengébb augusztusi ipari teljesítménye és az euró erejét erodáló francia kormányválság, illetve az új erőre kapó dollár váltott ki.
Az euró árfolyama a hétfői záróértékéhez képest 0,9 százalékkal, 392,22 forintig, míg a dolláré 1,3 százalékkal, 336,18 forintra erősödött, de a többi meghatározó európai deviza és a régiós fizetőeszközök forintkurzusa is jellemzően 0,8-0,9 százalékkal került feljebb.
A nemzetgazdasági miniszter hosszú hónapok csendje után a Portfolio konferenciáján üzent kedden a jegybanknak, miszerint a magyar alapkamat jelenleg magasabban van, mint indokolt lenne. A forint vette is a lapot. Mindenesetre a piacok szempontjából nem jó hír, ha ismét felszínre kerülnek a fiskális és a monetáris politika közötti ellentétek a kívánatos kamat- és árfolyamszint kapcsán – írja az Erste.
De mi volt a célja Nagy Mártonnak ezzel a nyilatkozattal? – kérdezhetjük, hiszen az MNB új vezetése már elkötelezte magát a monetáris szigor mellett, ergo csupán a forint gyengülését érhette el a megszólalással, bár a szerda reggel megjelenő szeptemberi inflációs adat hozhat újat a Nap alá.
A brókercég ügyfeleinek szóló hírlevelében kiemeli továbbá, hogy a francia kormányválság is már hétfőn kedvezőtlen hatással volt a forint árfolyamára, és a keddi nyitásban is félszázalékos gyengülés látszott emiatt, mivel a dollár izmosodott az euró ellenében – jelenleg 1,1657-nél jár a keresztárfolyam –, ami rendszerint a forint kurzusát is lefelé nyomja.
Az MBH Bank pedig a francia kormányválság mellett a hazai ipar vártnál is gyengébb augusztusi teljesítményét is kiemeli, hiszen a KSH előzetes becslése szerint munkanaphatástól megtisztítva 4,6 százalékkal esett vissza a kibocsátás egy év alatt, az előző hónaphoz mérten pedig 2,3 százalékos volt a csökkenés.
A továbbiakban a forint árfolyamára nézve a szerda reggel megjelenő inflációs adatok lesznek a legfontosabbak, hiszen egy vártnál alacsonyabb szám tovább gyengítheti a forintot, míg ha tovább nőtt a fogyasztói áremelkedés mértéke, az erősítheti a hazai devizát.
Az amerikai monetáris politikáról pedig a szerdán este megjelenő Fed-jegyzőkönyv adhat további eligazítást. Jelenleg amúgy a befektetők többsége szerint az év végéig további 50 bázispontos kamatcsökkentés várható, amit kisebb csökkentések követhetnek 2026–2027-ig.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.