A Tej Terméktanács tavaly indított országos kampányt a trappista sajt népszerűsítése érdekében (cikkünket erről itt találja), amely továbbra is a magyar sajtpiac egyik meghatározó terméke: évente több mint 25 ezer tonna készül belőle – idézi fel cikkében az Origo. A szakmai szervezet állásfoglalása szerint a sajtkészítmények nevének védelme nem csupán jogi kérdés, hiszen a fogyasztói tudatosság erősödésével egyre nagyobb a társadalmi igény a jó minőségű élelmiszerek iránt. A trappista mint a legismertebb magyar sajt a belföldi tejipar meghatározó terméke, a gyártói kapacitás az elmúlt években támogatásokkal megújult.
A szervezet korábban már kifogásolta, hogy eddig több ezer tonnányi termék érkezett Magyarországra külföldről trappista sajtként olyan gyártóktól, akik nem is készítenek ilyet. Álláspontjuk szerint a belföldi gyártású trappista sajt csak korong alakú lehet.
Bár a hazai sajtfogyasztás 70 százalékát a trappista sajt teszi ki, ugyanakkor az itthon elfogyasztott trappista sajtok nagyjából 60 százaléka importból származik.
A többnyire külföldön készült, hasáb formájúak szeletelt vagy reszelt kiszerelésben, valamint több összetevőből álló élelmiszer-alapanyagaként kerülhetnek csupán forgalomba.
A Magyar Élelmiszerkönyv új fejezete szabályozza a felhasználható összetevőket, az alakra, méretre, tömegre vonatkozó előírásokat, az összetételi és érzékszervi követelményeket.
Az új rendelkezés nem jelenti a külföldi eredetű tömbsajtok importjának korlátozását, ezért nem lesz hiány félkemény sajtból, de ezeket az eredeti nevükön lehet csak értékesíteni, trappistaként nem
– jelezte a szervezet az Origo cikke szerint.
További részletek az Origo cikkében olvashatók.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.