Ezt már a februári jelentésében is rögzítette a fehéredési folyamat megfigyelésére hivatott háromtagú bizottság. A tegnap nyilvánosságra hozott legfrissebb vizsgálati eredmények megerősítették, hogy a kedvező tendenciának vége, sőt, az – több területen valószínűsíthetően – már a visszájára fordult.
A foglalkoztatásban még mindig a feketemunka a legjellemzőbb szabálytalanság. Alapvető gond, hogy egyfajta érdekközösség alakult ki a munkáltató és munkavállaló között, arra törekednek, hogy mindketten jól járjanak – hívta fel a figyelmet Pataky Péter bizottsági tag.
Hozzátette: a célzottabb ellenőrzéseknek és az ágazati önszabályozásnak köszönhetően fontos változás, hogy már nem az építőiparban regisztrálják a legtöbb visszaélést, ugyanakkor tovább romlott a jogkövető foglalkoztatási gyakorlat a vagyonvédelem területén. Ez az ágazat tartja el a bejelentés nélkül foglalkoztatottak 26 százalékát. A kereskedelemre eső feketemunkások aránya a tavalyihoz képest megkétszereződött, 13 százalékra nőtt.
A szigorúbb szabályok, a következetesebb adóhatósági, valamint vám- és pénzügyőri fellépések egyértelműen a feketegazdaság visszaszorítása irányában hatnak – mutatott rá Fekete István bizottsági tag. Előrelépés történt a feketegazdaság legkritikusabb területén, az áfacsalások, ezen belül is a körbeszámlázásos manipulációk leleplezésében. Az utóbbi visszaélések feltárása nyomán például tavaly 18,9, ez év első felében 22,7 milliárd forint adókülönbözetet állapítottak meg.
A bizottság szerint hiba volt azonban lobbiérdekeknek engedve eltörölni a napi standolási kötelezettséget, valamint a vállalkozások közötti készpénzforgalmat korlátozó szabályozást. Elhangzott: úgy néz ki, a feketegazdaság fenntartásában érdekeltek érdekérvényesítési képessége jóval erősebb, mint az ellene küzdőké. A bizottság indokoltnak tartja annak alapos vizsgálatát, hogy milyen tényleges hatásuk van az elengedett tagi kölcsönökre és az offshore cégekből „hazahozott” jövedelmekre bevezetett szabályoknak.
