Miért késik a digitális földfelszíni műsorszórás?

Márton György. A Nemzeti Hírközlési Hatóság szóvivője. Elmaradás. „Az NHH a digitális átállás sikere érdekében az év eleje óta vizsgálja a szolgáltatás beindításának körülményeit. Már tavasszal megállapítottuk, hogy az Antenna Hungária kiépítette ugyan a szükséges infrastruktúrát, ám nem teljesítette maradéktalanul a hatósági szerződésben foglalt kötelezettségeket. Az előírtnál később születtek meg a közszolgálati műsorok, illetve a két nagy kereskedelmi csatorna műsorának a továbbítására vonatkozó szerződések, és nem indult el időben a vevő-dekóderek részletre való árusítása sem. Tisztában vagyunk ugyanakkor azzal, hogy a lemaradásban külső körülmények, más szereplők is közrejátszottak. Az elmúlt hónapok eseményei mindazonáltal adnak okot némi bizakodásra, ám így is bőven van még teendője a szolgáltatónak.”

Jean-Francois Fenech. Az Antenna Hungária Zrt. vezérigazgatója. Közös érdek. „Közel kétmillió magyar állampolgár a földfelszíni platformot használja a tévéműsorok vételére. Ez a csoport hatalmas vásárlóerőt és kiváló lehetőséget jelent a tartalomszolgáltatók számára a mély recesszió időszakában. A kritikusok szerint a dekóder ára elriasztja a vásárlókat a digitális földfelszíni szolgáltatástól. Természetesen számos olyan, szegény régióban élő állampolgár van, aki nem engedheti meg magának, hogy megvásárolja a szükséges készüléket. Emiatt az Antenna Hungária azt tervezi, hogy olcsó megoldást kínál, ezáltal a dekóder havi törlesztőrészlete akár egy csomag cigaretta árával vetekedhet. A digitális forradalom felgyorsítása a hálózatüzemeltető, a műsorszolgáltatók, a hatóságok és a politikai döntéshozók közös érdeke.”

Fekete Attila. A TV2 terjesztési és üzletfejlesztési osztályvezetője. Fejlesztések. „A TV2 mindenképpen támogatja és saját eszközeivel segíti a digitális platformok terjedését. Ennek megfelelően folyamatosan kutatjuk az új lehetőségeket, és rövid távon hasznosítjuk is az új fejlesztéseket, nemcsak az első számú (tévé)képernyőn, de az interneten és a mobiltelevíziózásban is. A focirajongók legnagyobb örömére például a TV2-n sugárzott Bajnokok Ligája-közvetítéseket mobiltelefonon élőben nézhetik az előfizetők. Ennél is fontosabbnak tartjuk és szorgalmazzuk azonban a magyarországi szabályozás átalakítását, egyidejűleg az európai uniós szabályozások átvételét, azt, hogy például új kereskedelmi csatornák indítása esetén a jogszabályi környezet és a megújult médiatörvény is alkalmazkodjon az új üzleti modellek kialakításához.”

Heal Edina. A Sláger Rádió vezérigazgatója. Interneten olcsóbb. „A digitális rádiózás felfutására még várni kell Magyarországon, de a világ egyéb országaiban is. Ennek több oka is van. Egyrészt sehol a világon nincs működő modell a digitalizációra. További ok, hogy sem nálunk, sem a környező államokban, de még uniós szinten sincs frekvenciarendelet – szemben a televízióval –, amely sürgetné az átállást. Nincsenek digitális készülékek sem elfogadható áron, arról nem is beszélve, hogy a lakosságnak a kevés kis pénzét most a televíziós átállásra kell költenie. Végezetül érdemes azt is megemlíteni, hogy a mobilinternet szélsebes terjedésével a rádiózás várhatóan át fogja ugrani a digitális fázist, hiszen az interneten rádiózni rendkívül olcsó, és a választék is gigantikus (több tízezer adó hallható már ma is).”

Nestor Andrea. A KPMG szenior menedzsere. „A jelen helyzet legfőbb oka, hogy a szabályozás és a multiplexek üzemeltetésére kiírt pályázat sem vette figyelembe a piaci tényeket, tendenciákat és gazdasági érdekeket, miszerint a történet egyetlen szereplője sem motivált az átállásban. A kiíró szándéka – az értelmezéseink alapján – egy versenyző műsorterjesztési platform kialakítása volt, az Antenna Hungária pedig végig egy nagykereskedelmi modellben gondolkodott. Feltehetően kiszámolta, hogy a hazai sajátosságok (a kábeles-vezetékes infrastruktúra versenye révén kialakuló előfizetői ajánlatok, alacsony földfelszíni műsorszórási penetráció, a reklámpiac nem tud újabb országos csatornát eltartani stb.) mellett valószínűleg nem tud életképes üzleti modellt kialakítani. A szabályozás tehát nem tudott win-win helyzetet teremteni.”