A gazdasági válságból való kilábalás fontos kérdése, hogy "mi következik be előbb: a növekedés beindítása és az extra pénztömegek kivonása a rendszerből, vagy az váratlan beindulása" - írta Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) volt elnöke, az FN.hu-n kedden megjelent elemzésében, amely a Lehman Brothers csődjének egyéves évfordulója alkalmából jelent megt.
A válság kezdeteként tartják számon a Lehman Brothers, a Wall Street egyik legerősebb befektetési intézetének csődbejelentését tavaly szeptemberben, ami hitelpiaci pánikot okozott.
Szalay-Berzeviczy Attila szerint azért kell számolni az inflációval, mert a bankok és az autógyárak megmentése miatt a nemzetközi pénzügyi rendszerbe extra pénzeket pumpáltak. Így a rendszerben sokkal több pénz van, mint amire egy nyugalmi állapotban lévő gazdaság működtetéséhez szükség van.
Hozzáteszi: az infláció már most is jelen van, ugyanakkor egyelőre nem a maginflációt jelentő termékek árának emelkedésében jelentkezik, hanem a tőkepiacokon. Ezért a jegybankok, amelyek az elmúlt egy évben - pénzteremtő munkájuknak köszönhetően - jelentősen felfújták mérlegfőösszegeiket, még nem kényszerültek kamatemelésre.
A válságból való kilábalás fontos kérdése az egykori BÉT-elnök szerint, hogy a növekedés beindítása, vagy az infláció váratlan megjelenése történik-e előbb. Ha az előbbi, akkor "V" alakú lesz az alja ennek a válságnak, vagyis a mélypont után megindulhat a kilábalás.
Ha azonban megjelenik az infláció, akkor "W" pályát járhat be a gazdaság, mivel kamatemelésre kényszerülnek majd a jegybankok, ami újabb pofon lesz a növekedésnek és a tőzsdei árfolyamoknak - vélekedik Szalay-Berzeviczy Attila.
A szakember szerint ezért még ma sem lehet biztosra venni, hogy a világ elkerült egy hosszan elhúzódó gazdasági hanyatlást. Ugyanakkor vannak bíztató hírek a lakossági fogyasztás, a vállalati profitok és az Egyesült Államok ingatlanpiacának oldaláról, valamint a német és a francia növekedési számokat illetően.
