Márpedig ezek nélkül a Nemzetközi Valutaalap további hiteleinek lehívása is veszélybe kerülhet, és romolhat az egyes jelek szerint már stabilizálódó gazdaság teljesítménye.
Kijev eddig 10,6 milliárd dollárt hívott le a tavaly novemberben jóváhagyott 16,4 milliárdos IMF-hitelkeretből, és a következő, 3,8 milliárdos részletet október végén vagy november elején szeretné megkapni.
A vállalt reformok jelentős része – így a jegybanki függetlenség erősítése, a lakossági gázár emelése, a nyugdíj- és az adórendszer átalakítása és a szociális kiadások befagyasztása – mindeddig nem valósult meg. Juscsenko elnök azzal vádolta meg a vele egykor szövetséges Timosenkót, hogy a Moszkvával való lepaktálás árán is biztosítani akarja személyes hatalmát, Janukovics pártja pedig a parlamenti munka fizikai ellehetetlenítésével akadályozza a reformokat.
Juscsenko elnök gazdasági tanácsadója, Olekszandr Slapak szerint ebben a helyzetben az év végéig nem lehet további IMF-dollárokra számítani és a kijevi pénzügyi tárca illetékesei is elismerik, hogy az eddiginél nehezebb tárgyalások következnek.
A valutaalap több ízben bírálta a politikai vezetők torzsalkodását, és július 23-án készült, ám csak e héten nyilvánosságra hozott értékelésében arra figyelmeztetett, ha gyorsul a tőkekiáramlás és elmaradnak a beruházások, akkor Kijev csak a tartalékok megcsapolásával vagy más rendkívüli intézkedésekkel tudja finanszírozni az államháztartást.
