Véghajrában a kódex

Alkotmányossági aggályok nincsenek, és bár az egyeztetések még tartanak, hamarosan elkészülhet a végleges banki etikai magatartási kódex – közölte Marsi Erika, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára egy tegnapi sajtótájékoztatón. Ez annál is inkább valószínű, mert míg Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke a múlt héten azt mondta az általuk átdolgozott verzióról, hogy 70-80 százalékos az átfedés a bankok és a felügyelet javaslata között, az államtitkár tegnap már 90-95 százalékos egyetértésről beszélt. Bár a dokumentumot nem hozták nyilvánosságra, a Figyelő információi szerint a kódex korábban négy alapelvre épült volna: szabályelvűség, transzparencia, szimmetria és méltányosság. Az első hármat – úgy tudjuk – kisebb fenntartásokkal, de elfogadnák a hitelintézetek, a méltányosság elvét viszont (azazhogy bizonyos esetekben figyelembe kell venniük az ügyfelek helyzetét, és e szerint kell eljárniuk) már nem sikerült lenyomni a torkukon. Hogy ez valóban kikerült a bankszövetség által átdolgozott szövegből, azt név nélkül az egyik döntéshozó szervezet illetékese is megerősítette lapunknak.

A kódex egyébként, ha a szereplők meg tudnak egyezni, elvben nem lesz kötelező érvényű, a gyakorlatban viszont lényegében igen, ha ugyanis a piaci szereplők nem tartják be, a szabályozó törvényi szintre emelésével fenyegetőzik a kormány. Emellett annak a banknak, amely elfogadja, a benne foglaltakat át kell vezetnie a saját szerződési feltételei közé, és onnantól már jogilag nézve is kötelező számára a betartása. „Bár magatartási kódexről van szó, az abban foglaltak kikényszerítése mégsem ütközik akadályba, mivel a fogyasztóvédelmi törvény szerint ha a piaci szereplő magára nézve kötelezőnek fogadja el azt, de mégsem tartja be, akkor a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a szeptembertől kiterjesztett jogköre alapján bírságot szabhat ki rá” – hangsúlyozza Marsi Erika is. Annak a banknak pedig, amelyik nem írja alá az egyezséget, nyilvánosságra hozzák a nevét a felügyelet honlapján.

Közben felbolydult az állóvíz egy sokkal régebb óta húzódó, a hitelezési piacot komolyan érintő szabályozási kérdésben is, mert Jóri András adatvédelmi biztos közleményben adott hangot annak, hogy a teljes körű adósnyilvántartás kialakítása szükségtelenül, aránytalanul és elsősorban üzleti érdekeknek engedve korlátozná a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos jogot. Az ombudsman ellenzi az önkéntes, azaz hozzájáruláson alapuló pozitív adóslista létrehozását is, mert az szerinte az Országgyűlés fórumát megkerülve korlátozza az állampolgárok, köztük a jó adósok alkotmányos jogait. Az újfajta adósnyilvántartás létrehozásával egyébként a piaci szereplők többsége egyetért, és a kormány korábban be is terjesztette az Országgyűlésnek az erről szóló törvényjavaslatot. A mostani, önkéntes verzió szerint a banki ügyfelek által kötött hitelszerződésekbe bekerülhetne egy olyan passzus, amellyel az ügyfél felhatalmazhatná a bankokat, hogy a jó adósok adatait is továbbítsák egy központi rendszerbe. VV

Transzparencia: átlátható árazás az ügyfelek és/vagy a hatóság számára. A bankok csak az utóbbiak számára szeretnék biztosítani

Szimmetria elve: ha egy tényező valamely irányba történő módosulása esetén emelkedik az ár, az ellenkező irányú módosulás esetén csökkenteni kell

Méltányosság: ez alapján a bankoknak egyes döntések meghozatalakor ügyfélszempontokat is figyelembe kellene venniük, ám a piaci szereplők ettől elzárkóznak

Transzparencia: átlátható árazás az ügyfelek és/vagy a hatóság számára. A bankok csak az utóbbiak számára szeretnék biztosítani

Szimmetria elve: ha egy tényező valamely irányba történő módosulása esetén emelkedik az ár, az ellenkező irányú módosulás esetén csökkenteni kell

Méltányosság: ez alapján a bankoknak egyes döntések meghozatalakor ügyfélszempontokat is figyelembe kellene venniük, ám a piaci szereplők ettől elzárkóznak-->