Az eredmény abból a szempontból is figyelemre méltó, hogy az európai postaszektort igencsak megviselte a gazdasági krízis: a nagy nyugat-európai posták közül többen, például a német és a holland is, 40-50 százalékos forgalomcsökkenésről számoltak be, de a régiós szereplők árbevétele is 3-6 százalékkal csökkent az időszakban.
„A válság hatásainak ellensúlyozására komoly költségcsökkentő programot valósítottunk meg, de mindezt úgy, hogy a foglalkoztatottság ágán nem csökkentettünk, sem a létszámon, sem a béreken, de a kollektív szerződést sem módosítottuk” – mondta Szűts Ildikó. A megszorításokra már csak azért is szükség volt, mert a magyar piacot sem hagyta érintetlenül a krízis. A csomagpiacon például 10 százalékkal csökkent a posta árbevétele tavalyhoz képest, ez többek közt a nagy csomagküldő áruházak (például Quelle) összeomlásának tudható be. A levélpiacon is elmarad a forgalmuk a tervezetthez képest, azonban még így is meghaladja a tavalyit (56 milliárd forint volt tavaly az első nyolc hónapban, most 57 milliárd forint). Ebben a szegmensben a számlalevelek forgalma esett vissza jelentősen, ugyanis a válság miatt a legtöbb cég a kibocsátott számlák mennyiségén is próbál spórolni, például az elektronikus számlázásra való áttéréssel. De a DM- (direktmarketing-, azaz reklámlevél-) piac forgalma is csökkent, szintén a vállalati spórolás miatt. Rendkívül nagy volt a visszaesés a hírlapüzletágban is, itt közel félmilliárd forinttal csökkent az árbevétel a tavalyi hasonló időszakhoz képest. A csekkforgalom is zuhant 800 millió forinttal (tavaly egész évben 33 milliárd forint volt). Ennek oka azonban Szűts Ildikó elmondása szerint nem az, hogy rendszeres átutalásra vagy csoportos beszedésre tértek át tömegesen az emberek, hanem az, hogy a végletekig halasztják a csekkek befizetését a „családi likviditás” megőrzésének érdekében. Több szegmensben azonban növekedést hozott az idei év: a Magyar Posta forgalma a kiskereskedelmi, a pénzügyi, illetve a nemzetközi szolgáltatások viszonylatában is szépen bővült.
A társaság jövőbeli várakozásairól és terveiről Szűts Ildikó a Világgazdaságnak elmondta, hogy biztos lesznek olyan szegmensek, mint például a számlalevél-forgalom, amelyek nem térnek vissza a válság előtti szintjükre. Az ebből származó bevételkiesést a szolgáltatási portfóliója bővítésével próbálja kompenzálni a Magyar Posta. Még az idén számos új pénzügyi szolgáltatással kívánnak megjelenni, de a távolabbi terveik között az is szerepel, hogy virtuális mobilszolgáltatóként megjelenjenek a magyar piacon. A Magyar Posta szolgáltatásainak fejlesztésén túlmenően azok igénybevételi lehetőségeit is próbálja a piac és a technológia fejlődése diktálta igényekhez igazítani. Ennek szellemiségében készül a cég virtuális postahivatala, ahol egyrészt a meglévő termékportfólióból lehet szolgáltatásokat elektronikus megrendeléssel és fizetési módozatokkal igénybe venni. A lakossági ügyfelek kényelméért pedig csomagfelvevő és -kézbesítő automatákkal, valamint a sárga csekkek gépi elfogadására alkalmas, éjjel-nappal működő berendezésekkel kívánnak megjelenni a közeljövőben. Ez utóbbiakból már az idén 15-öt üzembe helyezhetnek országszerte, nagyobb bevásárlóközpontok és postahivatalok területén.
Európai postás szövetség: magyar vezető
Szebeny Botondot (35), a Magyar Posta nemzetközi igazgatóját nevezte ki főtitkárának a 2009–12 közötti időszakra a PostEurop (az európai postai szolgáltatók szövetsége). Személyében először lesz kelet-közép-európai vezetője a páneurópai szervezetnek, előtte német és holland főtitkárok irányították a szövetség munkáját.Kinevezése jelentős magyar postadiplomáciai siker.
Kinevezése jelentős magyar postadiplomáciai siker.-->
