Védőháló az adósoknak
A végrehajtás alá került ingatlanok esetében pedig a bankok is azonnal felmondják a jelzáloghitel-szerződést, s így a tulajdonos elveszíti a lakóingatlanát. „Az első negyedévben elárverezett lakások mindössze 10 százalékánál kezdeményezték jelzáloghitel nemfizetése miatt a végrehajtást, a többi esetben valamilyen más tartozás miatt árvereztek” – magyarázta lapunknak Barabás Gyula, a szövetség elnöke. Barabás szerint, ha a javaslatukat elfogadnák, elkerülhető lenne a lakáshitelek értelmetlen felmondása, csökkenthető lenne az otthonok elvesztésének és a nehéz helyzetbe került családok lehetetlen helyzetbe kerülésének az esélye.
Az érintett hitelezők vegyesen reagáltak a hírre. A javaslat kidolgozásával és bevezetésével várhatóan csökkenne a kisebb tartozások miatt nehéz helyzetbe került ügyfelek száma, így a bankok kevesebb alkalommal kényszerülnének arra, hogy egyébként szerződésszerűen fizető adósok ellen folyó végrehajtásokba bekapcsolódjanak – állítják a Budapest Banknál. A hitelintézet szerint ez mindkét fél – az ügyfelek és a bankok – szempontjából kedvező lenne.
A kisebb követelések jogosultjai azonban már nem fogadják ennyire pozitívan a szabályozást. „Alapvetően egyetértek a javaslattal, de attól lehet tartani, hogy a kisebb összegű tartozások fizetése elmarad” – mondja Felfalusi Péter, a követeléskezeléssel foglalkozó Intrum Justitia ügyvezető igazgatója. A szakember nem ért egyet azzal, hogy ne lehessen bejegyezni végrehajtási jogot egy ingatlanra, de mivel ez nem jelenti azonnal a végrehajtás megindítását is, a bankoknak szerinte ilyenkor nem kellene feltétlenül felmondaniuk a hitelszerződéseket. Nem minden bank tesz egyébként így: az UniCredit Bank lapunknak jelezte, náluk az a tény, hogy a hiteladós ügyfél ingatlanára más hitelező javára végrehajtási jogot jegyeznek be, nem jelenti a hitelszerződés automatikus felmondását. A végrehajtókon is sok minden múlik Felfalusi szerint, jó néhányan például olyankor is az ingatlanon akarják behajtani a tartozást, ha az adósnak van jövedelme, és abból is levonhatnák.
A hitelszövetség javaslatának kapcsán az esetleges visszaélésektől tart Thummerer Péter, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének elnöke. „Nagyon óvatosan kellene meghatározni a jogosultak körét” – mondja a szakember, aki szerint a védelem ernyője – vagyis a jelzáloghitel – alá sok olyan adós is bemenekülhet, aki valójában nem szorul rá. A másik probléma az lenne, hogy hogyan kompenzálják azokat a szolgáltatókat, amelyek hónapokon át nem jutnak hozzá a követelésükhöz, ha azt jogi úton kellene érvényesíteni. „A számlákat ugyanis ki kell fizetni, ha fogyasztó nem teszi meg, akkor az államnak az adófizetők pénzéből” – mondja Thummerer.
A szolgáltatók sem túl lelkesek. Az Elműnél azt állítják, őket kevéssé érintik ezek a kérdések, egy-egy háztartás havonta átlagosan tízezer forintnyi áramot fogyaszt el, és a cég háromhavi tartozás után lép, vagyis néhány tízezer forintos követelései vannak, amelyek miatt nem nagyon árvereznek. „Jogilag azonban aggályosnak érezzük a különböző adósságok megkülönböztetését” – mondja Boross Norbert, az Elmű-Émász kommunikációs vezetője.
A Főtávnál attól tartanak, hogy azt az érzetet keltheti az intézkedés az ügyfelekben, hogy a hitelt muszáj fizetni, a közüzemi számlákat viszont nem. „Ezzel nem szűnnének meg a problémák, csak elhalasztódna a megoldásuk” – mondja Balog Róbert, a Főtáv szóvivője. Az ingatlanon ugyanis ott marad a közüzemi tartozás, amely a kamatokkal növekszik, halmozódik, és egy idő után átlépheti a kritikus 500 ezer forintos határt. HB
