BUX 39,331.33
+0.23%
BUMIX 3,707.69
-0.12%
CETOP20 1,801.38
-1.53%
OTP 8,390
-0.38%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-0.94%
-0.88%
+0.20%
ZWACK 18,550
0.00%
-0.55%
ANY 1,585
+0.96%
RABA 1,100
+0.46%
0.00%
+0.62%
0.00%
0.00%
+0.12%
-1.40%
-1.80%
0.00%
+1.61%
OTT1 149.2
0.00%
-2.70%
MOL 2,912
-0.21%
-1.28%
ALTEO 2,360
-0.42%
-2.63%
+1.13%
EHEP 1,030
-8.85%
0.00%
-0.76%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.74%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
-0.26%
0.00%
+2.46%
0.00%
+3.94%
-0.60%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
0.00%
NAP 1,240
+0.16%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Világgazdaság

Megint lázadnak a rezidensek

Méltánytalan, hogy kilenc évig abban a kórházban kell dolgozni a fiatal orvosoknak, ahol szakvizsgát szereztek - állítja szövetségük. A szaktárca szerint iitthon bármelyik kórházban elhelyezkedhetne, ám a külföldre távozóknak vissza kell fizetni a képzés költségét.

Bojkottálják a hatodéves medikusok az ősszel kezdődő újfajta rezidensképzést, hacsak az egészségügyi tárca nem változtatja meg az erre vonatkozó új rendeletét. Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) elnöke ugyanis úgy nyilatkozott a Magyar Nemzetnek: a fiatalok olyan jognyilatkozatot írnak alá, amelyben önként lemondanak a hazai szakorvosképzésben való részvételről, amennyiben a kormány nem függeszti fel a tavaly elfogadott rezidensrendeletet. E szerint ugyanis ez év szeptembertől a képzésben részt vevő fiatalok kilenc évig nem hagyhatják el azt a kórházat, ellenkező esetben vissza kell fizetniük a szakorvosi képzésük teljes költségét, mintegy hatmillió forintot - állítja az elnök.

A lap szerint támogatja a fiatalok akcióját Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség megválasztott elnöke is. A kórházak ugyanis kifogásolják: amíg a korábbi rendelet szerint a rezidensek első két évének költségét az állam állta, az utána következő három-négy évi képzés költsége pedig időarányosan azt a kórházat terhelte, amelyben éppen tartózkodott a szakorvos jelölt. Az új szabályozás azonban a képzés elejétől minden költséget a fiatallal szerződött kórházra terhelné.

Támogatja a rezidenseket az Egyetemei Klinikák Szövetsége is. Lapunkhoz eljuttatott közleményükben kiemelkedő fontosságúnak ítélik meg, hogy a magyar orvosképzés és orvoslás világviszonylatban is elismerten magas színvonalát a ma ínséges viszonyai között is megőrizhesse. " A minőségi orvosképzés mellett azonban szükség van azon törekvésekre is, melyek a pályakezdő ifjú orvosok számára nyújtanak segítséget abban, hogy szakmailag fejlődhessenek, és hosszú távon is perspektívát lássanak abban, hogy megszerzett tudásukkal hazájukat, honfitársaikat szolgálják. A jelenleg hatályos „rezidensrendelet” ellehetetleníti a hazai szakorvosképzést és ezen keresztül az egészségügyi intézmények működését." Egyetértenek és támogatják a Rezidens Szövetség azon törekvését, hogy a helyzet megoldását csak a rendelet azonnal visszavonással oldhatja meg.

Félreértelmezik a rezidensképzésről szóló rendeletet az érintettek - szögezte le a VGO-nak Vojnik Mária, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára. Szó sincs a kilenc évi röghöz kötöttségről - állítja az államtitkár asszony. Ugyanis a fiatal szakorvosjelöltek az ország bármelyik kórházába távozhatnak a szakvizsga után. Ám aki külföldön kíván munkát vállalni, annak a képzési költségeket vissza kell fizetnie. Ez méltányos, hiszen a képzés közpénzekből történik, így aki a hazai betegek gyógyítása helyett a hazai fizetések többszöröséért külföldön vállal munkát, annak vissza kell fizetnie a "tandíjat". Az új rendelet megalkotásának egyik oka éppen az volt, hogy az egyre jobban fogyatkozó, elöregedő orvoskart kipótolja, hogy ösztönözze a hiányszakmákat választókat. Megtudtuk azt is, hogy egy rezidens egy évi fizetése 2 millió 956 ezer forint. Alap esetben a képzési költség pedig tartalmazza az évi 316 800 forintos mentori díjat, 168 ezer forint dologi költséget és 240 ezer forint képzési normatívát.

Azt már Székely Tamás szakminiszter közölte egy ma délutáni rögtönzött sajtótájékoztatón: a rezidensek tiltakozása ellenére sem függesztik fel a szóban forgó rendeletet, amelyet korábban a Magyar Kórházszövetség is jónak talált, ahhoz észrevételt nem tett. A miniszter utalt arra, hogy a jogszabályt minden érintettel megtárgyalták. "Szó sincs röghöz kötésről", a cél az, hogy azok, akik közpénzből szakvizsgát tettek, legalább annyi ideig dolgozzanak Magyarországon, mint amennyi időre a szakvizsga megszerzéséhez szükség volt. Ez - véleménye szerint - nemzeti érdek is. A miniszter hozzátette, hogy a hiányszakmákra jelentkező rezidensek 50 százalékos bérkiegészítést is kapnak, ami most 383 állást jelent, a meghirdetett állások 40 százalékát. A rezidensek azon felvetését, hogy a kórházak nem írnak ki állásokat, a miniszter szerint cáfolni látszik az az adat, hogy 734 állásra pályáznak az intézmények és ezen kívül 116 központi gyakornoki keretet hirdettek meg. Ez több, mint az idén végzett medikuslétszám - jelezte.

Székely Tamás egyébként még nem látta azokat a jognyilatkozatokat, amelyeket a rezidensek aláírtak, de szerinte ez a dokumentum nem is jog-, hanem szándéknyilatkozat, ami nem kötelez senkit semmire. Mi lesz azzal a medikussal, aki külföldre menne térítéses szakképzésre, de nem kap állást, akkor Magyarországon sem fog dolgozni, mert aláírt egy nyilatkozatot? - tette fel a kérdést a tárcavezető, hozzáfűzve: kérdéses az is, hogy ha mégis jognyilatkozatról van szó, akkor ki fogja az abban foglaltakat a fiatal orvosokon számon kérni.

A tisztán látás miatt jelezzük, hogy az egészségügyi miniszter szabja meg, hogy hány végzős orvostanhallgató képzését tudja vállalni az állam, majd erre a keretszámra pályázhatnak a kórházak, megjelölve, hogy milyen szakmákban szeretnének rezidenseket képezni. Ezt követően írják majd ki a végzős medikusoknak a pályázatot. Ezután kötnek szerződést a fiatalok a számukra megfelelőnek tartott kórházzal. A kórház a foglalkoztatásuk mellett vállalja a képzésüket is. Egyébként a fiatal munkabérét a kórháznak kell állnia, ami Vojnik Mária szerint természetes, hiszen a szakorvosjelölt főállásban ott dolgozik, a szakorvosok mellett ellátja a betegeket, részt vesz az ügyeleti szolgálatban. Az elméleti képzés költségét viszont az állam állja.

Ám ha olyan szakmát kíván tanulni a fiatal, amelynek képzésére a választott kórháznak nincs kompetenciája, úgy más intézményben sajátíthatja el a szükséges ismereteket. A távollét idejére azonban a kórház helyettesítő doktor foglalkoztatására pályázhat.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek