BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Testidegen műtéti formák

A kormányzati stratégia hiánya a legfőbb gátja a világszerte népszerű és költséghatékony egynapos sebészeti ellátás hazai bővülésének – mondta a Világgazdaságnak Winter Zsuzsa, az Állami Számvevőszék osztályvezető főtanácsosa annak kapcsán, hogy az elmúlt három évre kiterjedően ellenőrizték a hazai egészségügyben e beavatkozásokat.

Annak ellenére, hogy 2004-től van lehetőség a kórházakban erre az ellátási formára, inkább csak az utóbbi években kezdett elterjedni. Ám a múlt esztendőben is csak a műtétek nyolc százalékát végezték így, ez messze elmarad az európai országok 40-50 százalékos átlagától. Egyelőre testidegen ellátás ez a hazai intézményrendszerben.
A főtanácsos asszony szerint a betegek igénye, a fejlett orvosi technológia lehetősége és nem utolsósorban a közbiztosító forráshiánya is hamarosan kikényszeríti ezen ellátás elterjesztését. Ám ahhoz legalább középtávon meg kellene egyezni a szakmával, a kórházakkal a célszámokról, az egészségügyi intézményrendszer szerkezetének átalakításáról, az ellátás tartalmáról és a finanszírozásról.
Ugyanis jelenleg kórházfüggő, hogy például milyen típusú és milyen drága szemlencsét kap a beteg, csakúgy, mint az, milyen címen és mekkora többlettérítést kérnek tőle. Az implantátum a kórház „gazdagságától”, no meg a beteg „hálájától” is függ, a térítés pedig esetleges. Ez persze messzire vezet, hiszen közismert az orvosok és a kórházi szakdolgozók szégyenletesen alacsony fizetése. Térítési díjat egyébként az állami kórházakban is szednek. Van, ahol pénzt számolnak föl az egy- vagy kétágyas, sőt a háromágyas szobáért, vagy az orvosi konzíliumért. Ám Winter Zsuzsa szerint a komfortosítást javarészt közpénzből, illetve uniós forrásból végezték el, így a térítési díj nem indokolt. Ezért szükség lenne a díjak egységesítésére is.
Úgy tűnik, kevés volt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) öt évvel ezelőtti rendelete, amely szerint ugyanannyit fizet a kórháznak az azonos beavatkozásokért, legyen az egynapos vagy bennfekvéses. Ám itt is előkerül a betegek általi értékelés: sokan „hálásabbak” a hoszszabb ideig tartó ápolásért, mint a gyors hazabocsátásért.
Az orvosi szakmák egyébként közel háromszázféle műtétről állapították meg, hogy azokat – megfelelő kivizsgálás és műtéti feltételek esetén, valamint a beteg otthoni környezetének ismeretében – egynapos ellátásban is el lehet végezni – tudtuk meg Janecskó Máriától, a Multidiszciplináris Egynapos Sebészeti Társaság elnökétől. A társaság tagjai között sebészek, nőgyó-
gyászok, altatóorvosok, intenzíves doktorok és még számos orvosi szakma képviselői találhatók. Az elnök asszony szerint hazánkban is egyre nagyobb az igény a betegek körében az ilyen beavatkozások iránt. Nem mindegy ugyanis, hogy az emberek mennyi időre esnek ki a munkájukból.
Egy jól kivizsgált és az orvosi konzílium során ilyen műtétre alkalmasnak tartott beteg általában a műtétet követő hat-nyolc óra múlva, de mindenképpen 24 órán belül elhagyhatja a klinikát, a gyógyulás további szakaszát megszokott otthoni környezetében töltheti. Ám az otthoni ápolásnál fontos kritérium, hogy folyamatos kapcsolatot tarthasson a klinikával. Egyébként nemcsak a szakma, de a számvevőszék is fontosnak tartaná, ha ez az orvoslás is szakmai kollégiumot hozhatna létre. Ugyanis a kollégiumok a mindenkori miniszter legmagasabb szintű tanácsadó testületei.
Legutóbb nálunk 2007-ben bővült ez az ellátási forma, akkor 47 intézmény nyert pályázatot. Winter Zsuzsa óriási ellentmondást lát abban, hogy az OEP a teljesítményvolumen-korlát intézményének fenntartásával korlátozza ezt a költséghatékony ellátást is. Így fordulhatott elő, hogy például Gyulán 360 napot is kellett várni egy szürkehályog-műtétre, ám mégsem vette át a betegeket egyetlen közeli kórház sem, mert azok menedzsmentje is félti a saját gyógyítási keretét. Ugyanis az a fölötti teljesítményekért nem fizet az OEP, az a kórház veszteségét növeli.
A másik ellentmondás, hogy míg azok a magánintézmények, amelyek meghatározott egynapos sebészeti ellátásra szerződtek a tb-vel, a szerződéskötéskor megállapított díjat kapják. Ám az állami intézményekben például tavaly a teljesítmények mennyiségének változásától függött az egynapos ellátási díj. Márpedig a lebegtetett ellentételezés kiszámíthatatlanná teszi a pénzügyi tervezést.

Nyolc százalék

Az OEP sajtóosztályától megtudtuk, hogy tavaly 1,7 millió műtétet finanszírozott a biztosító. Ebből közel 130 ezer esetet végeztek az intézmények egynapos beavatkozás keretében. Amíg 2006-ban még csak az összes műtét három százalékát, tavaly már a nyolc százalékát látták el így.

Négy éve az egynapos ellátások után 2,7, tavaly már 7,8 milliárd forintot fizetett a biztosító. Az OEP tapasztalatai szerint az egynapos ellátás gátja sok esetben a orvos döntése. Elsősorban a 40-45 évnél fiatalabbak rendelkeznek az ehhez szükséges képzettséggel és gyakorlattal – véli a biztosító.

Négy éve az egynapos ellátások után 2,7, tavaly már 7,8 milliárd forintot fizetett a biztosító. Az OEP tapasztalatai szerint az egynapos ellátás gátja sok esetben a orvos döntése. Elsősorban a 40-45 évnél fiatalabbak rendelkeznek az ehhez szükséges képzettséggel és gyakorlattal – véli a biztosító. Testidegen műtéti formák -->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.