Felértékelődő frankhitelek
A hirtelen jött forintgyengülés pedig igen komoly hatást gyakorolhat a lakossági hitelportfólió alakulására, hiszen a háztartásoknál lévő kölcsönök több mint felét – 4323 milliárd forintnyit – az alpesi devizában tartják nyilván. Ráadásul a lakosság svájcifrank-kitettsége az ingatlanalapú, így többnyire hosszú futamidejű kölcsönöknél a legmagasabb: a lakáshiteleknél 54,6, a szabad felhasználású jelzálogkölcsönöknél pedig több mint 80 százalékos.
Önmagában az elmúlt egy hét árfolyammozgása ugyanakkor még nem ad okot óriási aggodalomra, hiszen a 2010 eddigi részében produkált, frankkal szembeni átlagkurzus egyáltalán nem rossz. A Bloomberg számításai szerint ugyanis az év elejétől a múlt hét végéig tartó időszakban 184,5 forint volt az átlagárfolyam, míg tavaly, az év egészében ennél bő egyegységnyivel magasabb.
A frankhitelesek szempontjából kedvező hír az is, hogy az elmúlt egy évben, ha nem is óriási lendülettel, de elkezdtek lejjebb csúszni a pénzügyi szolgáltatók által felszámított kamatok: a svájci frank szempontjából releváns hiteltípusok közül csak a személyi kölcsön az, amelynél nem történt legalább egy százalékpontos csökkenés a 2010 márciusáig tartó egy év alatt.
A kilátások viszont már korántsem ilyen egyértelműek.
A görögországi helyzet, illetve az euró megrendülése a következő hetekben nehéz perceket okozhat a feltörekvő piaci devizáknak – így a forintnak is –, hiszen különösen érzékenyek bármilyen, a jelenlegi törékeny stabilitást veszélyeztető hírre.
A másik kritikus tényezőt az jelenti, hogy a svájci jegybank láthatóan felhagyott a frank intervenciókkal elért, mesterséges gyengítésével. Igaz, a Neue Zürcher Zeitung tegnap számában Philipp Hildebrand, a svájci jegybank elnöke azt mondta, hogy továbbra is igyekeznek akadályozni a frank túlzott erősödését. BM
