A közgazdász úgy gondolja, a kormány azért van nehezebb helyzetben a költségvetési politika területén, s azért kap megkülönböztetett figyelmet, mert a Medgyessy és az első Gyurcsány kormány nem tartotta magát a vállalásaihoz. „Ezzel a múlttal a magyar kormánytól nagyobb fiskális fegyelmet, több erőfeszítést várnak el, mint másoktól.” – teszi hozzá Oblath.
A szakértő szerint a kormány ugyan tiszta lappal indult, de eltartott egy ideig, míg nyilvánvalóvá vált, hogy nem lazít, olvasható a HVG-nek adott interjúban. „Egyáltalán nem vagyunk messze attól, hogy stabil, fenntartható költségvetési pályára álljunk, egyszersmind a konverganciaprogramban 2011-re megjelölt, 3 százalék alatti deficitcél is teljesíthető legyen.”
Ahhoz, hogy a 3 százaléka alatt maradjon jövőre az államadósság egy bankadó súlyú tétellel kell javítani az egyenleget és, hogy a belső tételek nem változzanak az idei évhez képest – mondta Oblath. Ha 200 milliárdos szigorítás megtörténik jövőre, akkor „a későbbi években nem lesz szükség megszorításokra az állami adósságráta csökkentéséhez”.
A Költségvetési Tanács azt feltételezi, hogy 2011-től a GDP növekedési üteme 3 százalék körül lesz, mely automatikusan azt vonja maga után, hogy az államadósság GDP-hez viszonyított aránya csökken. „Ez azért fontos, mert az új közép-európai uniós tagok közül Magyarországnak a legmagasabba az adósságrátája” – nyilatkozta Oblath a Népszavának.
Ha a kormány javíthatja saját hitelességét a fiskális vállalások betartásával, helyreállítva az ország iránti bizalmat. A piac ezt azzal jutalmazná, hogy a magyar állam által felvett hitelek kockázati prémiuma csökkenne, a kamatterhek mérséklődnének.
Jelenleg 3-400 milliárd forintnyi többletkamatot kell fizetnünk az államadósság után. Egyelőre a visegrádi országok közül a magyar államadósságot tekinti a pénzpiac a legkockázatosabbnak. „Ez jól érzékelteti, hogy érdemes befektetni a bizalomba” – tette hozzá a közgazdász.
Oblath Gábor kitér a magán-nyugdíj befizetések kérdésére is. A HVG-nek kifejti, hogy a jó összehasonlíthatóságra szükség van, statisztikailag indokolt lenne, hogy az EU két adatot közöljön: egyet a befizetések figyelembevételével és egyet nélküle. „A reformországokban a járulékbevételek tetemes része a magánpénztárakba megy, emiatt a költségvetésnek ki kell pótolni az állami nyugdíjalapokat.”
Hozzátette, hogy a gazdaságpolitika mozgástere emiatt nem bővül, a jobb mutatók láttán javulna Magyarország megítélése, ám ezzel vigyázni kell. Annyi történne, hogy egy egyenleget átkönyvelünk a magánszektorból az államiba, de a nemzetgazdaságnak ettől nem lenne több forrása – mondta a szakember. Ám nem lát esélyt arra, hogy Brüsszelben elfogadják a kezdeményezést.
