Magyarországon az idei évben 5,5 százalékos költségvetési hiány lenne intézkedések nélkül a százalékában – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtökön. A Raiffeisen Research ezt kiemelte heti piaci kitekintőjében, ugyanakkor megemlékezett arról is, hogy a minisztérium szerint, a bejelentett intézkedésekkel tartható lesz a költségvetési deficit.
A válságadót három évre tervezi a kormány, mely a távközlési szektort 61 milliárd forinttal, az energiaszektort 70 milliárd forinttal és a kereskedelmi láncokat 30 milliárd forinttal sújtja. A bankadóval együtt az összeg eléri a 343 milliárd forintot (1,76 milliárd euró), mely az éves kibocsátás 1,4 százaléka – írja a Bloomberg hírügynökség.
Az intézkedésekkel leszorítható 2011-re a költségvetési hiány a GDP 3 százaléka alá, de mivel az intézkedések nem jelentenek strukturális reformokat és ideiglenes bevételek, nem segítik a hosszú távú fiskális egyensúlyt – húzzák alá a Raiffeisen elemzői.
A „válságadók” növelik a bizonytalanságot és rontják a befektetői környezetet, továbbá fékezhetik a növekedést – emelte ki a Raiffeisen heti elemzése. A piac bizonytalansággal fogadta az intézkedéseket, mely mérsékelt forintgyengülést okozott, és megemelte a magyar kötvények hozamát: „további részleteket hétfőn ismerhetünk meg a 2011-es magyar költségvetésről, a forintot és a magyar eszközöket „semleges”-re minősítjük” – írják az elemzők. A forint 290-ig gyengülhet decemberre az euróval szemben, 2011 márciusában 285-ös szinten alakulhat az árfolyam – olvasható az adatsorban.
A vállalatok valószínűleg átterhelik a különadót a fogyasztókra, a belföldi kereslet csökkenésnek indul a gazdasági növekedéssel együtt – mondta Tóth Gyula, az UniCredit feltörekvő piaci stratégája. „Az emberek majd érzik az intézkedések hatásait, de nem olyan gyorsan, mint az emelésének” – tette hozzá Tóth.
A forint 5,8 százalékot erősödött az euró ellenében szeptember 8-a óta, mióta Magyarország elkötelezte magát a jövő évi 3 százalékos GDP-arányos hiánycél mellett, 170 valuta közül a legjobban teljesítővé vált a Bloomberg adatsora alapján. Benoit Anne, a Societe Generale SA elemzője elmondta, hogy Orbán bejelentései nem elegendőek a további ralihoz.
Az ötlet betömi a 2011-es 3-400 milliárdos költségvetési lyukat, de nem hisszük, hogy a hitelminősítő intézeteket vagy a központi bankot lenyűgözte ez a növekedésellenes és ideiglenes intézkedés – nyilatkozta a Bloombergnek Pasquale Diana, a Morgan Stanley elemzője.
Akár már az idén 3,2-3,4 százalék környékére csökkenhet az államháztartás eredményszemléletű hiánya, a nyár óta bejelentett költségvetési egyenlegjavító kormányzati lépések éves összhatása ugyanis lassan a Kötcsén emlegetett 1000 milliárd forintos nagyságrendet súrolja. A Világgazdaság számítása szerint a 2010-re jutó lépések a GDP mintegy 0,7 százalékával teljesítik túl az eredeti hiánytervet, ám ez pénzforgalom szerint és önkormányzatok nélkül értendő. A deficit így a GDP 2,6 százaléka lehet a korábban tervezett 3,3 helyett. Azt, hogy ez a javulás az unió szemében mérvadó eredményszemléletű hiánymutatóban mekkora apadást jelent, már csak azért is nehéz megbecsülni, mert egyes átalakítások elszámolása igencsak kérdéses lehet. Itt elsősorban a magán-nyugdíjpénztári járulékok átirányítására utalunk.
A magyar adósságot a legnagyobb három hitelminősítőnél negatív besorolásban tartja. A Standard&Poor’s-nál egy szinttel áll a bóvli feletti kategóriába Magyarország.
[enews_gallery id='434413']
