Menekülnek az orvosok hazánkból

Ahol nincs jövőkép, ahol nem becsülik meg az elvégzett munkát, ahol rosszak a munkakörülmények, s mindennek tetejébe megalázóan alacsonyak a fizetések, nem kell csodálkozni az orvosok külföldre távozásán – foglalja össze a 2011-es esztendő magyar egészségügyében gyógyító doktorok gondját Gál János, a Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikájának igazgató professzora, a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság elnöke. Nem véletlenül tette utolsó helyre a fizetéseket, hiszen a legsúlyosabb betegek életének megmentéséért küzdő intenzíves doktorok legnagyobb és csaknem mindennapi terhe a gyógyszerhiány, nem beszélve az ugyancsak gyakori dilemmáról: 15 súlyos beteg közül kiket helyezzenek el a meglévő tíz ágyon. Nem csoda, hogy a külföldön is hiányszakmának tartott aneszteziológusok-intenzívesek hátat fordítanak az országnak.

A professzor valószínűleg annak a szakorvosjelöltnek az esetét ismerve sem változtatott volna a gondok sorrendjén, akinek az új adójogszabályok miatt február elején 83 800 forintnyi bér jelenik meg a folyószámláján.

A megoldáshoz sürgősen hozzá kell látni, mert a helyzet kritikus – szögezi le Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Tavaly ugyanis az előző évhez képest közel 25 százalékkal több orvos kérte ki tőlük a külföldi munkavállaláshoz szükséges úgynevezett „jó hírnév” igazolást, a 35 ezer orvos közül 1100-an szándékoztak elhagyni a hazai gyógyítómunkát. Eközben alig haladja meg az évente végzős medikusok száma a nyolcszázat, s az orvosi kar harmada túl van a nyugdíjkorhatáron.

Havi összesítés híján nem tudni, mikor ugrott meg a migrációs igény: az idei költségvetés ismeretében vagy azóta – bizonytalankodik az elnök. Azt azonban tudja, hogy elsősorban a fiatalok mennének, sokan már jelenleg is segédorvosként az angolszász területeken dolgoznak. Az itthoni keresetek öt-tízszereséért szegődnek el még akkor is, ha odakint remény sincs a szakvizsga megszerzésére.

Az elvándorlást a magyarországinál jobb fizetésnél a jobb munkafeltételek is erősítik. Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke tud olyan kollégájáról, aki havonta tizenöt ügyeletet visz, de olyan kisebb kórházat is említ, ahol éjszaka csupán két fiatal szakorvosjelölt ügyel.

A távozó szakképzettek többsége aneszteziológus, háziorvos vagy patológus, de a külföldi munkavállalás már szinte mindenféle szakmát érint – sorolja Éger István, aki szerint az orvosokat a költséget nem igénylő kérdések felvetésével kellene megpróbálni itthon tartani. Hasznos lehetne például a pedagógusokéhoz hasonló, dátumokkal ütemezett életpályamodell mielőbbi meghirdetése, amelyen már jó ideje dolgozik az egészségügyért felelős államtitkárság.

Márciusra mindenképpen ki kellene hirdetni ezt a keretrendszert – erősít Papp Magor –, különben a most hatodéves medikusok az államvizsga után távoznak. Ennek vetne gátat a szövetség által nemrég kidolgozott zöldkeresztes mozgalom – véli Papp Magor. A terveik szerint az év végén induló mozgalom keretében 200 ezer forint nettó bért kapnának azok a fiatal orvosok, akik köpenyükre tűzött zöld jelzéssel mutatnák, nem fogadnak el hálapénzt. Az orvostársadalmat megosztó mozgalom mellett Papp Magor a jövedelmek rendezését is várja – a gazdasági realitásokkal harmonizálva.

A KSH legfrissebb, 2010. novemberi adatai szerint a humán-egészségügyi ellátásban dolgozók havi átlagos bruttó bére 176 ezer forintot tett ki, ez nettó 122 ezer forintnak felel meg. A nemzetgazdasági átlag ugyanebben az időszakban bruttó 213 ezer forint volt, ez nettó 138 ezer forintot tett ki.
Egy kezdő, gyermektelen orvos nettó fizetése 88 500 forint, miközben a minimálbér 78 ezer. Gyermek nélkül az új adójogszabályok miatt 4-5 ezer forinttal kevesebbet visznek majd haza, és félő, hogy ennyi pénzből itthon nem is mernek családot alapítani – mondja.

A cseh statisztikai hivatal adatai szerint 2010 harmadik negyedévében az országos átlagkereset mintegy 23 700 korona (kb. 270 ezer forint) volt. Jelenleg a jelentős mennyiségű túlórát is beszámítva az orvosok bruttó bére 45 és 50 ezer korona (510–565 ezer forint) között mozog.

A 20 ezer kórházi orvos közül 3800-an csatlakoztak a „Köszönjük, távozunk” kezdeményezéshez, és adták be felmondásukat a múlt év végén. A felmondási idő két hónap, így az orvosoknak majd március elején kell a végső döntést meghozniuk, hogy valóban otthagyják-e a munkahelyüket. Ha tényleg tömegesen távoznának állásukból a doktorok, több kórházat is be kellene zárni, főként azokat, ahol a kulcsfontosságú részlegek (intenzív osztály, sebészet, belgyógyászat, radiológia) ellátásánál lenne gond. Az érdekképviselettel tartott hétfői egyeztetésen Leos Heger egészségügyi miniszter azt kérte az orvosoktól, hogy fél év türelmi időt adjanak a kormányzatnak. A következő fél évben ugyanis megkezdődik az egészségügyi reform, amelynek keretében a felszabaduló forrásokat a kormány tervei szerint a szektorban dolgozók bérének növelésére fordítanák. A kabinet úgy tervezi, az év végéig elfogadják a reformhoz szükséges jogszabályokat.

Szlovákiában a március eleji határidő közeledtével egyre többször hallani, hogy a határ menti területekről ingázó szlovákiai orvosok fogják helyettesíteni a távozó cseh kollégákat, ugyanis Csehországban jóval többet keresnek az orvosok. A híreszteléseknek ellentmond, hogy az orvosi kamara a cseh miniszterelnöknek írt nyílt levelében szolidaritást vállalt az ottani orvosokkal.

A szlovák egészségügyi tárca szóvivője a minap a Slovak Spectatornak úgy nyilatkozott: jelenleg nincs semmilyen információjuk arról, hogy a határ menti kórházakból Csehországba mennének dolgozni a doktorok. Az Sme című napilap azonban úgy értesült, hogy a határ közeli kórházak orvosait megkeresték Csehországból, hogy legalább részmunkaidőben vállaljanak munkát odaát.

A határ közelében élő szlovák orvosok számára valóban vonzó lehetőség lenne a sokkal jobban fizető csehországi munkavállalás, ugyanis új nyelvet sem kellene megtanulniuk, és ingázva is el tudnák látni ottani munkájukat. A szlovákiai magánorvosok szövetségének elnöke, Ladislav Pásztor szerint a cseh egészségügyi bérek kétszer-háromszor magasabbak, mint Szlovákiában. Az Új Szó összeállítása szerint a szlovákiai kórházakban 1400-1600 euró (385-440 ezer forint) bruttó fizetést kapnak az orvosok, de ebben már benne vannak a túlórák és az ügyeletek.

Ladislav Pásztor nem tartja elképzelhetőnek, hogy a szlovák orvosok nagy számban vállaljanak munkát Csehországban. Szerinte a 30 év alattiak már vagy külföldre távoztak, vagy még nem fejezték be gyakorlatukat: ők az osztrák, a német, a francia vagy a brit kórházakból sorra kapják az állásajánlatokat.

A cseh statisztikai hivatal adatai szerint 2010 harmadik negyedévében az országos átlagkereset mintegy 23 700 korona (kb. 270 ezer forint) volt. Jelenleg a jelentős mennyiségű túlórát is beszámítva az orvosok bruttó bére 45 és 50 ezer korona (510–565 ezer forint) között mozog.

A 20 ezer kórházi orvos közül 3800-an csatlakoztak a „Köszönjük, távozunk” kezdeményezéshez, és adták be felmondásukat a múlt év végén. A felmondási idő két hónap, így az orvosoknak majd március elején kell a végső döntést meghozniuk, hogy valóban otthagyják-e a munkahelyüket. Ha tényleg tömegesen távoznának állásukból a doktorok, több kórházat is be kellene zárni, főként azokat, ahol a kulcsfontosságú részlegek (intenzív osztály, sebészet, belgyógyászat, radiológia) ellátásánál lenne gond. Az érdekképviselettel tartott hétfői egyeztetésen Leos Heger egészségügyi miniszter azt kérte az orvosoktól, hogy fél év türelmi időt adjanak a kormányzatnak. A következő fél évben ugyanis megkezdődik az egészségügyi reform, amelynek keretében a felszabaduló forrásokat a kormány tervei szerint a szektorban dolgozók bérének növelésére fordítanák. A kabinet úgy tervezi, az év végéig elfogadják a reformhoz szükséges jogszabályokat.

Szlovákiában a március eleji határidő közeledtével egyre többször hallani, hogy a határ menti területekről ingázó szlovákiai orvosok fogják helyettesíteni a távozó cseh kollégákat, ugyanis Csehországban jóval többet keresnek az orvosok. A híreszteléseknek ellentmond, hogy az orvosi kamara a cseh miniszterelnöknek írt nyílt levelében szolidaritást vállalt az ottani orvosokkal.

A szlovák egészségügyi tárca szóvivője a minap a Slovak Spectatornak úgy nyilatkozott: jelenleg nincs semmilyen információjuk arról, hogy a határ menti kórházakból Csehországba mennének dolgozni a doktorok. Az Sme című napilap azonban úgy értesült, hogy a határ közeli kórházak orvosait megkeresték Csehországból, hogy legalább részmunkaidőben vállaljanak munkát odaát.

A határ közelében élő szlovák orvosok számára valóban vonzó lehetőség lenne a sokkal jobban fizető csehországi munkavállalás, ugyanis új nyelvet sem kellene megtanulniuk, és ingázva is el tudnák látni ottani munkájukat. A szlovákiai magánorvosok szövetségének elnöke, Ladislav Pásztor szerint a cseh egészségügyi bérek kétszer-háromszor magasabbak, mint Szlovákiában. Az Új Szó összeállítása szerint a szlovákiai kórházakban 1400-1600 euró (385-440 ezer forint) bruttó fizetést kapnak az orvosok, de ebben már benne vannak a túlórák és az ügyeletek.

Ladislav Pásztor nem tartja elképzelhetőnek, hogy a szlovák orvosok nagy számban vállaljanak munkát Csehországban. Szerinte a 30 év alattiak már vagy külföldre távoztak, vagy még nem fejezték be gyakorlatukat: ők az osztrák, a német, a francia vagy a brit kórházakból sorra kapják az állásajánlatokat. Tudósoknál bevált Példaként szolgálhat az orvosi szakma számára a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által meghirdetett Lendület program. Pálinkás József két éve a fiatal tudósokat kezdte hazacsábítani jó pénzért és jó kutatási feltételek közé, sikerrel.

Programját felkarolta és támogatja a versenyszféra. Igaz, pár tucat tudós hazatelepülése egyszerűbb a sok száz hazát hagyott orvosénál, de biztató, hogy a gyógyítás gondja egyre inkább társadalmi szintű párbeszéddé vált.

A szakorvosjelöltek zöldkeresztes kezdeményezéséről készülő, reprezentatívnak ugyan nem mondható, ám a tervet támogató felmérések jelzésértékűek. Az emberek többsége ugyan hálapénzellenes, de azt is tudja, hogy megalázóan alacsony a közalkalmazott orvosok bére. Hazamentek Az orvosmigráció nem új keletű. Ám amíg nyolc-tíz éve a tőlünk távozók helyébe Erdélyből, Kárpátalja városaiból jöttek a magyar nyelvű szakorvosok, mára nemcsak megszűnt az utánpótlás, de Románia uniós csatlakozását követően az ottani orvosok inkább a nyugati államokat próbálják megcélozni, vagy éppenséggel hazatelepülnek.

Az Európai Unióban természetes gyakorlat: a gazdagabbak elszívják a szegény országokban kiképzett orvosokat. Ez azonban súlyos probléma a költségvetés számára is: nálunk például megközelíti a 20 millió forintot egy szakorvos taníttatásának költsége.

Ezért is került szóba, hogy a kész szakembert kapott ország fizesse azt vissza az anyaországnak. Ez azonban ellentétes az unió szabad munkaerő-áramlást valló alapjogával. -->