Világgazdaság

Menekülnek az orvosok hazánkból

Már több doktor kíván távozni Magyarországról, mint ahány végez egy évben. Nem csak az alacsony fizetés jelent gondot számukra.

Ahol nincs jövőkép, ahol nem becsülik meg az elvégzett munkát, ahol rosszak a munkakörülmények, s mindennek tetejébe megalázóan alacsonyak a fizetések, nem kell csodálkozni az orvosok külföldre távozásán – foglalja össze a 2011-es esztendő magyar egészségügyében gyógyító doktorok gondját Gál János, a Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikájának igazgató professzora, a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság elnöke. Nem véletlenül tette utolsó helyre a fizetéseket, hiszen a legsúlyosabb betegek életének megmentéséért küzdő intenzíves doktorok legnagyobb és csaknem mindennapi terhe a gyógyszerhiány, nem beszélve az ugyancsak gyakori dilemmáról: 15 súlyos beteg közül kiket helyezzenek el a meglévő tíz ágyon. Nem csoda, hogy a külföldön is hiányszakmának tartott aneszteziológusok-intenzívesek hátat fordítanak az országnak.

A professzor valószínűleg annak a szakorvosjelöltnek az esetét ismerve sem változtatott volna a gondok sorrendjén, akinek az új adójogszabályok miatt február elején 83 800 forintnyi bér jelenik meg a folyószámláján.

A megoldáshoz sürgősen hozzá kell látni, mert a helyzet kritikus – szögezi le Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Tavaly ugyanis az előző évhez képest közel 25 százalékkal több orvos kérte ki tőlük a külföldi munkavállaláshoz szükséges úgynevezett „jó hírnév” igazolást, a 35 ezer orvos közül 1100-an szándékoztak elhagyni a hazai gyógyítómunkát. Eközben alig haladja meg az évente végzős medikusok száma a nyolcszázat, s az orvosi kar harmada túl van a nyugdíjkorhatáron.

Havi összesítés híján nem tudni, mikor ugrott meg a migrációs igény: az idei költségvetés ismeretében vagy azóta – bizonytalankodik az elnök. Azt azonban tudja, hogy elsősorban a fiatalok mennének, sokan már jelenleg is segédorvosként az angolszász területeken dolgoznak. Az itthoni keresetek öt-tízszereséért szegődnek el még akkor is, ha odakint remény sincs a szakvizsga megszerzésére.

Az elvándorlást a magyarországinál jobb fizetésnél a jobb munkafeltételek is erősítik. Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke tud olyan kollégájáról, aki havonta tizenöt ügyeletet visz, de olyan kisebb kórházat is említ, ahol éjszaka csupán két fiatal szakorvosjelölt ügyel.

A távozó szakképzettek többsége aneszteziológus, háziorvos vagy patológus, de a külföldi munkavállalás már szinte mindenféle szakmát érint – sorolja Éger István, aki szerint az orvosokat a költséget nem igénylő kérdések felvetésével kellene megpróbálni itthon tartani. Hasznos lehetne például a pedagógusokéhoz hasonló, dátumokkal ütemezett életpályamodell mielőbbi meghirdetése, amelyen már jó ideje dolgozik az egészségügyért felelős államtitkárság.

Márciusra mindenképpen ki kellene hirdetni ezt a keretrendszert – erősít Papp Magor –, különben a most hatodéves medikusok az államvizsga után távoznak. Ennek vetne gátat a szövetség által nemrég kidolgozott zöldkeresztes mozgalom – véli Papp Magor. A terveik szerint az év végén induló mozgalom keretében 200 ezer forint nettó bért kapnának azok a fiatal orvosok, akik köpenyükre tűzött zöld jelzéssel mutatnák, nem fogadnak el hálapénzt. Az orvostársadalmat megosztó mozgalom mellett Papp Magor a jövedelmek rendezését is várja – a gazdasági realitásokkal harmonizálva.

A KSH legfrissebb, 2010. novemberi adatai szerint a humán-egészségügyi ellátásban dolgozók havi átlagos bruttó bére 176 ezer forintot tett ki, ez nettó 122 ezer forintnak felel meg. A nemzetgazdasági átlag ugyanebben az időszakban bruttó 213 ezer forint volt, ez nettó 138 ezer forintot tett ki.
Egy kezdő, gyermektelen orvos nettó fizetése 88 500 forint, miközben a minimálbér 78 ezer. Gyermek nélkül az új adójogszabályok miatt 4-5 ezer forinttal kevesebbet visznek majd haza, és félő, hogy ennyi pénzből itthon nem is mernek családot alapítani – mondja.

Veszélyben a kórházi ellátás a cseheknél?

Több kórház is bezárhat Csehországban március elején, miután több ezer – béremelést és jobb munkakörülményeket követelő – orvos nyújtotta be felmondását. A cseh orvosok érdekképviselete már 2010 közepe óta követel béremelést. Azt szeretnék elérni, hogy átlagfizetésük az országos átlagbér jelenlegi másfélszerese és háromszorosa közé essen.

A cseh statisztikai hivatal adatai szerint 2010 harmadik negyedévében az országos átlagkereset mintegy 23 700 korona (kb. 270 ezer forint) volt. Jelenleg a jelentős mennyiségű túlórát is beszámítva az orvosok bruttó bére 45 és 50 ezer korona (510–565 ezer forint) között mozog.

A 20 ezer kórházi orvos közül 3800-an csatlakoztak a „Köszönjük, távozunk” kezdeményezéshez, és adták be felmondásukat a múlt év végén. A felmondási idő két hónap, így az orvosoknak majd március elején kell a végső döntést meghozniuk, hogy valóban otthagyják-e a munkahelyüket. Ha tényleg tömegesen távoznának állásukból a doktorok, több kórházat is be kellene zárni, főként azokat, ahol a kulcsfontosságú részlegek (intenzív osztály, sebészet, belgyógyászat, radiológia) ellátásánál lenne gond. Az érdekképviselettel tartott hétfői egyeztetésen Leos Heger egészségügyi miniszter azt kérte az orvosoktól, hogy fél év türelmi időt adjanak a kormányzatnak. A következő fél évben ugyanis megkezdődik az egészségügyi reform, amelynek keretében a felszabaduló forrásokat a kormány tervei szerint a szektorban dolgozók bérének növelésére fordítanák. A kabinet úgy tervezi, az év végéig elfogadják a reformhoz szükséges jogszabályokat.

Szlovákiában a március eleji határidő közeledtével egyre többször hallani, hogy a határ menti területekről ingázó szlovákiai orvosok fogják helyettesíteni a távozó cseh kollégákat, ugyanis Csehországban jóval többet keresnek az orvosok. A híreszteléseknek ellentmond, hogy az orvosi kamara a cseh miniszterelnöknek írt nyílt levelében szolidaritást vállalt az ottani orvosokkal.

A szlovák egészségügyi tárca szóvivője a minap a Slovak Spectatornak úgy nyilatkozott: jelenleg nincs semmilyen információjuk arról, hogy a határ menti kórházakból Csehországba mennének dolgozni a doktorok. Az Sme című napilap azonban úgy értesült, hogy a határ közeli kórházak orvosait megkeresték Csehországból, hogy legalább részmunkaidőben vállaljanak munkát odaát.

A határ közelében élő szlovák orvosok számára valóban vonzó lehetőség lenne a sokkal jobban fizető csehországi munkavállalás, ugyanis új nyelvet sem kellene megtanulniuk, és ingázva is el tudnák látni ottani munkájukat. A szlovákiai magánorvosok szövetségének elnöke, Ladislav Pásztor szerint a cseh egészségügyi bérek kétszer-háromszor magasabbak, mint Szlovákiában. Az Új Szó összeállítása szerint a szlovákiai kórházakban 1400-1600 euró (385-440 ezer forint) bruttó fizetést kapnak az orvosok, de ebben már benne vannak a túlórák és az ügyeletek.

Ladislav Pásztor nem tartja elképzelhetőnek, hogy a szlovák orvosok nagy számban vállaljanak munkát Csehországban. Szerinte a 30 év alattiak már vagy külföldre távoztak, vagy még nem fejezték be gyakorlatukat: ők az osztrák, a német, a francia vagy a brit kórházakból sorra kapják az állásajánlatokat.




A cseh statisztikai hivatal adatai szerint 2010 harmadik negyedévében az országos átlagkereset mintegy 23 700 korona (kb. 270 ezer forint) volt. Jelenleg a jelentős mennyiségű túlórát is beszámítva az orvosok bruttó bére 45 és 50 ezer korona (510–565 ezer forint) között mozog.

A 20 ezer kórházi orvos közül 3800-an csatlakoztak a „Köszönjük, távozunk” kezdeményezéshez, és adták be felmondásukat a múlt év végén. A felmondási idő két hónap, így az orvosoknak majd március elején kell a végső döntést meghozniuk, hogy valóban otthagyják-e a munkahelyüket. Ha tényleg tömegesen távoznának állásukból a doktorok, több kórházat is be kellene zárni, főként azokat, ahol a kulcsfontosságú részlegek (intenzív osztály, sebészet, belgyógyászat, radiológia) ellátásánál lenne gond. Az érdekképviselettel tartott hétfői egyeztetésen Leos Heger egészségügyi miniszter azt kérte az orvosoktól, hogy fél év türelmi időt adjanak a kormányzatnak. A következő fél évben ugyanis megkezdődik az egészségügyi reform, amelynek keretében a felszabaduló forrásokat a kormány tervei szerint a szektorban dolgozók bérének növelésére fordítanák. A kabinet úgy tervezi, az év végéig elfogadják a reformhoz szükséges jogszabályokat.

Szlovákiában a március eleji határidő közeledtével egyre többször hallani, hogy a határ menti területekről ingázó szlovákiai orvosok fogják helyettesíteni a távozó cseh kollégákat, ugyanis Csehországban jóval többet keresnek az orvosok. A híreszteléseknek ellentmond, hogy az orvosi kamara a cseh miniszterelnöknek írt nyílt levelében szolidaritást vállalt az ottani orvosokkal.

A szlovák egészségügyi tárca szóvivője a minap a Slovak Spectatornak úgy nyilatkozott: jelenleg nincs semmilyen információjuk arról, hogy a határ menti kórházakból Csehországba mennének dolgozni a doktorok. Az Sme című napilap azonban úgy értesült, hogy a határ közeli kórházak orvosait megkeresték Csehországból, hogy legalább részmunkaidőben vállaljanak munkát odaát.

A határ közelében élő szlovák orvosok számára valóban vonzó lehetőség lenne a sokkal jobban fizető csehországi munkavállalás, ugyanis új nyelvet sem kellene megtanulniuk, és ingázva is el tudnák látni ottani munkájukat. A szlovákiai magánorvosok szövetségének elnöke, Ladislav Pásztor szerint a cseh egészségügyi bérek kétszer-háromszor magasabbak, mint Szlovákiában. Az Új Szó összeállítása szerint a szlovákiai kórházakban 1400-1600 euró (385-440 ezer forint) bruttó fizetést kapnak az orvosok, de ebben már benne vannak a túlórák és az ügyeletek.

Ladislav Pásztor nem tartja elképzelhetőnek, hogy a szlovák orvosok nagy számban vállaljanak munkát Csehországban. Szerinte a 30 év alattiak már vagy külföldre távoztak, vagy még nem fejezték be gyakorlatukat: ők az osztrák, a német, a francia vagy a brit kórházakból sorra kapják az állásajánlatokat. Tudósoknál bevált Példaként szolgálhat az orvosi szakma számára a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által meghirdetett Lendület program. Pálinkás József két éve a fiatal tudósokat kezdte hazacsábítani jó pénzért és jó kutatási feltételek közé, sikerrel.

Programját felkarolta és támogatja a versenyszféra. Igaz, pár tucat tudós hazatelepülése egyszerűbb a sok száz hazát hagyott orvosénál, de biztató, hogy a gyógyítás gondja egyre inkább társadalmi szintű párbeszéddé vált.

A szakorvosjelöltek zöldkeresztes kezdeményezéséről készülő, reprezentatívnak ugyan nem mondható, ám a tervet támogató felmérések jelzésértékűek. Az emberek többsége ugyan hálapénzellenes, de azt is tudja, hogy megalázóan alacsony a közalkalmazott orvosok bére. Hazamentek Az orvosmigráció nem új keletű. Ám amíg nyolc-tíz éve a tőlünk távozók helyébe Erdélyből, Kárpátalja városaiból jöttek a magyar nyelvű szakorvosok, mára nemcsak megszűnt az utánpótlás, de Románia uniós csatlakozását követően az ottani orvosok inkább a nyugati államokat próbálják megcélozni, vagy éppenséggel hazatelepülnek.

Az Európai Unióban természetes gyakorlat: a gazdagabbak elszívják a szegény országokban kiképzett orvosokat. Ez azonban súlyos probléma a költségvetés számára is: nálunk például megközelíti a 20 millió forintot egy szakorvos taníttatásának költsége.

Ezért is került szóba, hogy a kész szakembert kapott ország fizesse azt vissza az anyaországnak. Ez azonban ellentétes az unió szabad munkaerő-áramlást valló alapjogával. -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek