"Ennél jobban ki sem tolhattak volna velünk"
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságSzebben fogalmazva elhalasztották, kevésbé optimista hozzáállás szerint elvették Magyarországtól az EU-elnökségi fél év csúcspontjának tervezett keleti partnerségi csúcstalálkozót. A csúcsot, amelyre az összes EU-tagállam kormányfőit, hat keleti partner ország vezetőit és Hillary Clinton amerikai külügyminisztert várták, Varsóban tartják meg az év második felében, elvileg magyar társelnökség mellett. A hivatalos indoklás szerint ezt a magyar és a lengyel fél közösen kérte, miután konzultáltak Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével.
Időpontütközés miatt kellett halasztani, a szervezőknek nem maradt más megoldásuk – indokolta a Világgazdaságnak Nagy Anna kormányszóvivő a diplomácia világában meglehetősen szokatlan lépést. Bakos Piroska, a magyar uniós elnökség szóvivője pedig elmondta: a május 26–27-i dátum akkor vált tarthatatlanná, amikor egy hónapja május 27-re szervezték a G8–G20-csúcstalálkozót. Igaz, így is különös egy ilyen ütközés, hiszen két éve ismert tény, hogy 2011 tavaszára tervezték a gödöllői csúcsot – amely az elnökség egyetlen, nem Brüsszelben szervezendő állam- és kormányfői szintű találkozója.
Mint Bakos Piroskától megtudtuk, a magyar fél az utolsó pillanatban még megpróbálta áttenni az időpontot május 24–25-re. Ezt azonban nem találták alkalmasnak, mert az OECD 25-e délután ünnepli Párizsban alapítása ötvenedik évfordulóját, vagyis a résztvevők alig fél napot tölthettek volna Gödöllőn. Azt egyébként az órára pontos időpontot leszámítva tavaly május óta lehet tudni, hogy arra a hétre, 23-a és 27-e közöttre szervezik az OECD-rendezvényt.
A kormány szerint a halasztás nem presztízskérdés. Nagy Anna úgy fogalmazott: csak akkor szabad egy ilyen eseményt megszervezni, ha azon a szinten vagyunk képesek rá, aminek a méltósága ehhez jár.
Más kérdés, hogy a lengyel kormány már két éve is rendkívüli presztízskérdésként tekintett erre a témára, s mindent igyekezett megtenni, hogy náluk lehessen az idei csúcs. Ezt megerősítette Balázs Péter is, akinek a külügyminisztersége alatt, 2009-ben kötötték meg a keleti partnerségi szerződést. Végül Magyarország azért szerezhette meg a rendezést, mert így lehetett volna hónapra pontosan két évvel az első, prágai találkozó után a második.
A volt szovjet tagállamokat vinnék az EU felé
A keleti partnerség 2008 óta működik, az EU, valamint hat kelet-európai állam, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna kapcsolattartását hivatott segíteni. Emellett keleten többen tekintenek rá az EU előszobájaként is, bár a nyugati kormányok igyekeznek lehűteni ezt a lelkesedést. Az unió 2013-ig 600 millió euróval támogatja a hat államban a piacgazdaság és a demokrácia fejlesztését – pontosabban egyre inkább csak ötben, a fehérorosz helyzet javulásához annyira nem fűznek nagy reményeket, hogy az ottani szerepvállalás marginalizálódott.A forrásokat három célcsoportra szánják. 350 millió euró jut az uniós jogharmonizációra, a gazdasági integrációra és az energiabiztonságra. Az intézményrendszer átalakítására 175 milliót irányoztak elő, a további 75 millió euróval pedig a regionális fejlesztési projekteket támogatják.
A forrásokat három célcsoportra szánják. 350 millió euró jut az uniós jogharmonizációra, a gazdasági integrációra és az energiabiztonságra. Az intézményrendszer átalakítására 175 milliót irányoztak elő, a további 75 millió euróval pedig a regionális fejlesztési projekteket támogatják.
Lengyelek „Presztízsszempontból ennél nagyobb kitolást nem tudnak csinálni velünk” – fogalmazott Deák András, a Közép-európai Egyetem (CEU) EU-bővítési Központjának kutatási igazgatója. Más, névtelenséget kérő külügyi szakértők úgy vélik: rossz jelről van szó, amit a kormánynak sürgősen kompenzálnia kell. Szerintük ha márciusra sikerül az uniós szerződésmódosítás jó tervezetét elkészíteni, vagy az EU 2020 stratégiában előrelépni, akkor csekély a mostani lépés jelentősége, ám ha egy olyan folyamat nyitánya ez, ahol elnökségi kompetenciákat kérdőjeleznek meg, akkor „tragikus lehet a vége”.
A belpolitikai viharok kapcsán többször felvetették korábban, hogy az unió nyomásgyakorlásra használhatja fel a helyszínről szóló döntést, de a lapunk által megkérdezett elemzők megosztottak abban a kérdésben, ez történt-e.
Abban azonban nincs vita köztük, hogy Lengyelország kompetensebb a témában, Varsó számára mindig is kiemelkedően fontos volt a keleti országokkal való kapcsolat. A korábbi lengyel kormányok a rendszerváltás óta foglalkoznak e témával, a keleti partnerség politikája is lengyel–svéd közös kezdeményezés volt. Deák úgy fogalmazott, a lengyeleknél ennek a témának van hasonló súlya és története, mint Magyarországon a határon túli magyarok ügyének. Nem véletlen, hogy Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter kevéssel a döntés után már arról beszélt, hogy a nekik adott rendezvény a lengyel EU-elnökség legfontosabb eseménye lesz. -->
