Ellenben alkotmányos lépésekkel átruházza államfői hatalmát Omar Szulejmán alelnökre, és nem távozik az országból. Közölte, hogy hat módosítást kér az alkotmányban, hogy a tüntetők összes követelését kielégítse. A rendkívüli állapotot akkor fogja eltörölni, ha adottak ehhez a biztonsági körülmények.
Megígérte, hogy megbüntetik az erőszakért felelős személyeket, és részvétéről biztosította az áldozatok családtagjait. A beszédét a Tahrír téren hallgató tömeg az elégedetlensége jeléül a cipőit rázta, ami nagy sértésnek számít az arab világban.
Mubarak ezt a kairói televízióban mondott beszédében jelentette be, szavait mintegy a lemondását a Tahrír téren üvöltve követelő tüntetőknek címezve, akik nem fokozatos hatalomátadást, hanem azonnali lemondást akarnak. Az arab országot közel három évtizede vezető Mubarak megerősítette, hogy többet nem jelöltetni magát elnökválasztáson, de leszögezte, hogy nem enged külföldi diktátumoknak.
