Világgazdaság

Támogatott szervezetek közbeszerzései

Hogy mi mindent lehet kutatni a közbeszerzésben, arra jó példa a támogatásra irányuló közbeszerzések sajátosságairól szóló tanulmány, mely a közelmúltban kapott nyilvánosságot. A téma nem csak a korrupció.

Az Alapítvány a Közbeszerzési Kultúráért keretei között készült egy kutatás, melyet kollégáimmal folytattunk le a múlt év végén a Budapesti Corvinus Egyetemen. A támogatásból megvalósuló projektekkel kapcsolatos felmérés – amely nem is véletlenül az Európai Unióból származó forrásból valósult meg – elsősorban az e projekteken belül lefolytatott közbeszerzési eljárások hátterének, korrupciós fertőzöttségének, a szereplők etikalitásának, közbeszerzési kultúrájának vizsgálata volt.

Akiket leginkább érint, elsősorban olyan szervezetek, társaságok, amelyek nem vagy kevésbé gyakorlottak a közbeszerzésben, és könnyebben hibáznak, vesznek el a szabályozás útvesztőjében. Ezért különösen nem meglepő, hogy a közbeszerzési piacot egyértelműen erősen túlszabályozottnak tartja a válaszadók többsége. A hazai közbeszerzés hatékonyságát a válaszadók szerint leginkább a korrupció visszaszorításával és a közbeszerzési kultúra fejlődésével lehet javítani. A kérdőív tehát nem célzott módon, de megmutatja, hogy a válaszadók valóban szenvednek a korrupciótól.

Az eredmények elgondolkodtatóak. A közbeszerzést a válaszadók az innováció gátjának látják, ez, ha belegondolunk az Európai Unióból származó források elköltésének fenntarthatósági, modernizációs céljaiba, több mint szomorú eredmény. Hogy mire jó a közbeszerzés? Az adatok alapján a közbeszerzési szabályozás nem hagyja, vagy se nem támogatja, se nem hagyja érvényesülni a piaci folyamatokat, és mindemellett nem képes megakadályozni a tisztességtelen versenyt sem. A lesújtó következtetések azonban hordoznak lehetőséget. Rájöhetünk arra, hogy felesleges túlértékelni a közbeszerzés szabályozásának hatását a körbetartozások csökkentésére vagy a feketemunka visszaszorítására, a kartellgyanús esetek csökkenésére. Közvetett hatás természetesen érvényesül, de kérdés, érdemes-e feláldozni a közpénzköltés hatékonyságának célját minden más addicionális cél érdekében, melynek értelmét és összefüggéseit még nem vizsgálták hazánkban.

A korrupció visszaszorítására tett erőfeszítéseket minden válaszadó üdvözlendőnek tartja. Azonban más mértékben gondolták ezt 2007-ben, mint 2010-ben. Adataink szerint kezdetben igen jó megoldásnak látták a korrupció visszaszorítására tett erőfeszítéseket, de 2010-re ez a reménykedés alábbhagyott, bár még mindig jónak tartanák a korrupció visszaszorítását annak érdekében, hogy a hazai közbeszerzési kultúra fejlődjön. Az egyes közbeszerzési eljárásokhoz kötődő tevékenységek és szakaszok között az előkészítő, a bírálati és a teljesítési szakasz korrupciós fertőzöttsége mérvadó. A hangsúly tehát kisebb mértékben a törvény által részletesen szabályozott tevékenységen van. A korrupciós szempontból leginkább fertőzött beszerzési tárgynak az építési beruházások tekinthetők, míg a leginkább jó megítélés az árubeszerzés során alakult ki. A szolgáltatással kapcsolatos vélemények átmenetet képeznek, de inkább nagyobb mértékben tartják fertőzöttnek a vonatkozó beszerzéseket a válaszadók. A becsült értékek elkülönítése esetében a magasabb becsült értékű beszerzések korrupciós fertőzöttsége dominál.

A szabad szöveges válaszadók többsége – a túlszabályozásra vonatkozó véleményükkel összhangban – a túlszabályozás megszüntetését, a törvény egyszerűsítését, a végrehajtási rendeleti kör racionalizálását sürgeti. Az ellenőrzés fontosságára helyezik a hangsúlyt, ennek keretében nemcsak a szigor növelését, hanem a felelősségi körök pontos meghatározását részesítik előnyben. Utóbbi az EU által támogatott projektek esetében kiemelésre és megfontolásra méltó eredmény.

A részletszabályok pontosítására törekvés irányadó abban a tekintetben, hogy az érintettek hiányolják a jogszabálykövetés egyszerűbb módját, a pontos és kimunkált szabályokat, annak ellenére, hogy egyértelműen túlszabályozottnak tartják a piacot. Tehát együttesen van jelen az igény az egyszerűsítésre és más területeken a részletesebb szabályozásra. Jellegénél fogva többen beszélnek a hiányosságokról, mint amennyien részletezik, mit nem kellene részletesen szabályozni. A kulturális, hatékonysági aspektusok, az egyszerűen kiszámítható jogi környezetet igénylő megjegyzések egyértelműen jelen vannak a válaszok között. A politikai aspektus, a politikai ráhatás megjelenése pedig az egyik legfontosabb jelzés a közbeszerzési szereplők részéről.

A válaszadók tehát őszinték, sokszor túlzottan is. Beazonosíthatatlanok, bátran véleményt nyilvánítanak, a nyílt kérdésekben hosszan taglalják történeteiket, és többségük valóban hisz abban, hogy a szabályrendszernek egy ellenőrzött és tisztességes verseny kereteit kellene szolgálnia. Véleményüket és a ma már rendelkezésre álló adatokat lehet alapul venni akkor, amikor a hazai közbeszerzési intézményrendszer megújításától és a szabályozás újragondolásáról beszélünk. Nem kellene újra elkövetni azt a hibát, mint 2010 elején, amikor annak ellenére, hogy a piac alkalmatlannak mondta saját magát az elektronikus beszerzésre, mégis kötelezővé tették, és kudarcba is fulladt annak bevezetése. Ha már most látjuk, hogy a korrupció elleni küzdelem nem feltétlenül túlszabályozással és újabb adminisztrációs kötelezettségek előírásával valósítható meg, akkor ne ezt tegyük. És ha már most látjuk, hogy a sok cél – legyen szó kis- és középvállalkozásokról, körbetartozásról, a kartellek visszaszorításáról vagy a feketemunkáról – kioltja egymást, úgy tisztítsuk le a közbeszerzést, és nevezzük annak ami: szabályozott beszerzésnek, amely a közpénzek minél hatékonyabb elköltését célozza.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek