Csütörtökön felröppent a hír , hogy a tavalyi költségvetési hiány elérheti a 4,5 százalékát, mely 0,7 százalékponttal haladná meg a tervezett 3,8 százalékos hiánycélt.
A Nemzetgazdasági Minisztérium korábban elismerte, hogy a 3,8 százaléknál magasabb lehet a 2010-es költségvetési hiány, azonban a 4,5 százalékos felvetésre úgy reagáltak, hogy a hír „kacsa”.
Samu János, a Concorde makrogazdasági elemzője szerint „hihető” a 4,5 százalékos költségvetési hiány, azonban ő arra számít, hogy ennél valamelyest alacsonyabb lesz a tavalyi költségvetési hiány.
Az éves cél elérése az esztendő végén érdekes, akkor árgus szemekkel nézik a befektetők, hogy teljesül-e, azonban kikerül a fókuszból a következő évben – mondta Samu János. „Ha nagyobb lesz a hiány nem lesz jó visszhangja, de átmeneti lesz” – tette hozzá az elemző.
A kulcskérdés, hogy sikerül-e az idei 3 százalék alatti hiányt tartani – emelte ki a közgazdász. A nyugdíjpénzekkel többletet fog mutatni a költségvetés, azonban az a kérdés, hogy a költségvetésbe tervezett 528 milliárd forintos nyugdíjvagyonból származó tétellel tartható-e a cél - nyilatkozta a Világgazdaság Online-nak a közgazdász. „Azt gondolom, hogy kisebb beavatkozásokkal hozható a hiánycél, de a piacon nem ez az általános vélemény” – emelte ki Samu János.
Suppan Gergely, a TakarékBank közgazdásza azt emelte ki, ha a tavalyi költségvetési hiány rosszabb lesz a vártnál, az az ideit tehermentesíti. Ha arra az évre könyvelnek el tételeket, melyek pénzforgalmilag idén kerültek kifizetésre, akkor az idei maastrichti hiány kedvezőbb lehet.
Barta György, a CIB Bank vezető közgazdásza azt mondta, ha magasabb lesz a költségvetési hiány a célnál, az legfeljebb visszafogott piaci reakciót válthat ki.
Véleménye szerint nagy meglepetéssel nem szolgál a célnál némileg nagyobb hiány: a kormány is jelezte, hogy nem teljesül az ESA-hiány (maastrichti) az önkormányzatok miatt.
„A fiskális hitelességnek árthatott a 2009-es és a 2010-es cél elvétése is, a 2011-es értékeket pedig egyszeri intézkedések torzítják” – emelte ki az elemző. „Ennek fényében még fontosabb a kormányzati csomag esetleges felhígulásának megakadályozása” – húzta alá Barta György.
A 2011-es költségvetést egyszeri tételek foltozzák, és februárra már összegyűlt az éves tervezet több mint 80 százaléka, mely majdnem 560 milliárd forintot jelent.
A költségvetési hiány idén úgy került 3 százalék alá, hogy mintegy 530 milliárd forintot becsatornázott a kormány a költségvetésbe a nyugdíjvagyonból, és 350 milliárd forintot szed be különadó, válságadó gyanánt. Valamint létrehoztak egy stabilitási alapot, mely 250 milliárd forintos zárolást jelent – azt még nem tudni, hogy ennek mekkora hányadát kell felhasználni.
„A 4,5 százalékos költségvetési hiány (maastrichti szemléletben) az általam várt sáv felső határát jelentené” – mondta Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza lapunknak. Az önkormányzati hiány megcsúszásából látszott, hogy eredményszemléletben nagyobb lesz a hiány – tette hozzá.
Kondrát Zsolt kiemelte, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi számláiból látható volt, hogy magasabb lehet a hiány. „Az MNB pénzügyi számlái 4,7 százalékos finanszírozási igényről szóltak, melynek nem kell egybeesnie a maastrichti hiánnyal, de várható volt, hogy ettől nem lesz messze” – mondta az elemző. „Nem várok jelentős piaci reakciót a nagyobb hiány esetében” – mondta.
Magyarország azóta deficiteljárás alatt áll, mióta belépett az Európai Unióba: azóta nem siekrült a GDP 3 százaléka alá szorítani a költségvetési hiányt. A Száll Kálmán-terv angol nyelvű verziójából kiderül: a strukturális intézkedésekre, és a kiigazításra azért van szükség, mert az Új Széchenyi-terv jelentősen függ az EU-s forrásoktól, és megvalósítása kerülne veszélybe, ha a magasabb költségvetési hiány miatt nem kapnánk meg azokat.
Van egy tanulsága a történetnek – vélekedett. A tanulság az, hogy az elmúlt évek adatai azt mutatják, a pénzforgalmi hiány mindig alacsonyabb, mint a maastrichti, eredményszemléletű. Azt gondolom, ha egy kormány valóban ragaszkodik a 3 százalék alatti költségvetési hiánycélhoz, akkor fél százalékkal a hiánycél alá kellene tervezni a pénzforgalmi deficitet” – húzta alá a közgazdász.
„Idén kizárt, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól, legkorábban jövő májusban-júniusban lehet erre esély. Az EU figyeli a költségvetés strukturális egyenlegét, mert ez mutatja az egyszeri hatások kiszűrésével a költségvetés fenntarthatóságát a további esztendőkre – magyarázta Kondrát.
Az EU azt figyeli, hogy „hova tendál” a költségvetési hiány, és hogy tartósan fenntartható pályán van-e. A Széll Kálmán-terv konkrét lépéseit be kell mutatni, részleteiben lebontani, és akkor lehet esélyünk arra, hogy kikerüljünk a deficiteljárás alól. „Ezekkel az intézkedésekkel már lehet tárgyalni” – mondta.
Nem tartom elképzelhetőnek – amennyiben nem kerülünk ki az eljárás alól –, hogy szankciókat alkalmazzanak Magyarország ellen – emelte ki Kondrát Zsolt.
