BUX 43,034.16
-1.44%
BUMIX 3,795.71
-0.34%
CETOP20 1,861.71
-1.18%
OTP 8,976
-4.08%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+5.53%
-0.57%
0.00%
ZWACK 17,500
0.00%
-3.80%
ANY 1,560
-0.32%
RABA 1,130
+0.89%
+0.48%
-0.62%
0.00%
-0.47%
+0.66%
+2.15%
-0.89%
0.00%
-0.49%
OTT1 149.2
0.00%
-1.80%
MOL 2,886
0.00%
DELTA 38.85
+0.39%
ALTEO 2,950
0.00%
0.00%
-1.87%
0.00%
+1.79%
-0.39%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.52%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
-3.80%
+2.54%
+0.25%
+9.56%
+0.76%
-1.82%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Világgazdaság

Elemzők: Matolcsyék elszámolták magukat

A költségvetési hiány 4,5 százalék is lehet 2010-ben a vállalt 3,8 százalék helyett a GDP százalékában - írta az Origo csütörtökön. A Nemzetgazdasági Minisztérium cáfolta az értesülést, hogy a maaastrichti, EU által vizsgált költségvetési deficit ekkora lenne. Piaci hatása mérsékelt lehet, ha végül 4,5 százalék lesz a hiány, azonban a hitelességnek árthat Barta György, a CIB Bank vezető elemzője szerint.

Csütörtökön felröppent a hír, hogy a tavalyi költségvetési hiány elérheti a GDP 4,5 százalékát, mely 0,7 százalékponttal haladná meg a tervezett 3,8 százalékos hiánycélt.

A Nemzetgazdasági Minisztérium korábban elismerte, hogy a 3,8 százaléknál magasabb lehet a 2010-es költségvetési hiány, azonban a 4,5 százalékos felvetésre úgy reagáltak, hogy a hír „kacsa”.

Samu János, a Concorde makrogazdasági elemzője szerint „hihető” a 4,5 százalékos költségvetési hiány, azonban ő arra számít, hogy ennél valamelyest alacsonyabb lesz a tavalyi költségvetési hiány.

Az éves cél elérése az esztendő végén érdekes, akkor árgus szemekkel nézik a befektetők, hogy teljesül-e, azonban kikerül a fókuszból a következő évben – mondta Samu János. „Ha nagyobb lesz a hiány nem lesz jó visszhangja, de átmeneti lesz” – tette hozzá az elemző.

A kulcskérdés, hogy sikerül-e az idei 3 százalék alatti hiányt tartani – emelte ki a közgazdász. A nyugdíjpénzekkel többletet fog mutatni a költségvetés, azonban az a kérdés, hogy a költségvetésbe tervezett 528 milliárd forintos nyugdíjvagyonból származó tétellel tartható-e a cél - nyilatkozta a Világgazdaság Online-nak a közgazdász. „Azt gondolom, hogy kisebb beavatkozásokkal hozható a hiánycél, de a piacon nem ez az általános vélemény” – emelte ki Samu János.

Suppan Gergely, a TakarékBank közgazdásza azt emelte ki, ha a tavalyi költségvetési hiány rosszabb lesz a vártnál, az az ideit tehermentesíti. Ha arra az évre könyvelnek el tételeket, melyek pénzforgalmilag idén kerültek kifizetésre, akkor az idei maastrichti hiány kedvezőbb lehet.

Barta György, a CIB Bank vezető közgazdásza azt mondta, ha magasabb lesz a költségvetési hiány a célnál, az legfeljebb visszafogott piaci reakciót válthat ki.

Véleménye szerint nagy meglepetéssel nem szolgál a célnál némileg nagyobb hiány: a kormány is jelezte, hogy nem teljesül az ESA-hiány (maastrichti) az önkormányzatok miatt.

„A fiskális hitelességnek árthatott a 2009-es és a 2010-es cél elvétése is, a 2011-es értékeket pedig egyszeri intézkedések torzítják” – emelte ki az elemző. „Ennek fényében még fontosabb a kormányzati csomag esetleges felhígulásának megakadályozása” – húzta alá Barta György.

A 2011-es költségvetést egyszeri tételek foltozzák, és februárra már összegyűlt az éves tervezet több mint 80 százaléka, mely majdnem 560 milliárd forintot jelent.

A költségvetési hiány idén úgy került 3 százalék alá, hogy mintegy 530 milliárd forintot becsatornázott a kormány a költségvetésbe a nyugdíjvagyonból, és 350 milliárd forintot szed be különadó, válságadó gyanánt. Valamint létrehoztak egy stabilitási alapot, mely 250 milliárd forintos zárolást jelent – azt még nem tudni, hogy ennek mekkora hányadát kell felhasználni.

„A 4,5 százalékos költségvetési hiány (maastrichti szemléletben) az általam várt sáv felső határát jelentené” – mondta Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza lapunknak. Az önkormányzati hiány megcsúszásából látszott, hogy eredményszemléletben nagyobb lesz a hiány – tette hozzá.

Kondrát Zsolt kiemelte, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi számláiból látható volt, hogy magasabb lehet a hiány. „Az MNB pénzügyi számlái 4,7 százalékos finanszírozási igényről szóltak, melynek nem kell egybeesnie a maastrichti hiánnyal, de várható volt, hogy ettől nem lesz messze” – mondta az elemző. „Nem várok jelentős piaci reakciót a nagyobb hiány esetében” – mondta.

Magyarország azóta deficiteljárás alatt áll, mióta belépett az Európai Unióba: azóta nem siekrült a GDP 3 százaléka alá szorítani a költségvetési hiányt. A Száll Kálmán-terv angol nyelvű verziójából kiderül: a strukturális intézkedésekre, és a kiigazításra azért van szükség, mert az Új Széchenyi-terv jelentősen függ az EU-s forrásoktól, és megvalósítása kerülne veszélybe, ha a magasabb költségvetési hiány miatt nem kapnánk meg azokat.

Van egy tanulsága a történetnek – vélekedett. A tanulság az, hogy az elmúlt évek adatai azt mutatják, a pénzforgalmi hiány mindig alacsonyabb, mint a maastrichti, eredményszemléletű. Azt gondolom, ha egy kormány valóban ragaszkodik a 3 százalék alatti költségvetési hiánycélhoz, akkor fél százalékkal a hiánycél alá kellene tervezni a pénzforgalmi deficitet” – húzta alá a közgazdász.

„Idén kizárt, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól, legkorábban jövő májusban-júniusban lehet erre esély. Az EU figyeli a költségvetés strukturális egyenlegét, mert ez mutatja az egyszeri hatások kiszűrésével a költségvetés fenntarthatóságát a további esztendőkre – magyarázta Kondrát.

Az EU azt figyeli, hogy „hova tendál” a költségvetési hiány, és hogy tartósan fenntartható pályán van-e. A Széll Kálmán-terv konkrét lépéseit be kell mutatni, részleteiben lebontani, és akkor lehet esélyünk arra, hogy kikerüljünk a deficiteljárás alól. „Ezekkel az intézkedésekkel már lehet tárgyalni” – mondta.

Nem tartom elképzelhetőnek – amennyiben nem kerülünk ki az eljárás alól –, hogy szankciókat alkalmazzanak Magyarország ellen – emelte ki Kondrát Zsolt.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek