A magyar gazdaság versenyképessége a külkereskedelem adataiból kiindulva nem csökkent, épp ellenkezőleg, jelentős versenyképességi előnye van mind az egész Európai Uniót, mind pedig a környező új tagállamokat tekintve - mondta Inotai András.
Hangsúlyozta, hogy Magyarországnak komoly külkereskedelmi többlete van az uniós tagállamokkal szemben, és az új tagállamok relációjában - Lengyelország kivételével - minden ország esetében jelentős a magyar aktívum. Megjegyezte, hogy például a Romániával szemben kialakult többlet majdnem fedezni tudja az Oroszországgal szembeni magyar külkereskedelmi deficitet.
Inotai András szerint az strukturális alakulása egyértelműen azt mutatja, hogy Magyarország a közepes és főleg a magas technológiájú termékek előállításárára szakosodott. Az más kérdés, hogy e magas technológiájú cikkek előállításához szükséges alapanyagokat, eszközöket importálja az ország - tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy a versenyképesség fenntartásához egyre inkább szükség van dinamikus piacokra, ezek pedig a feltörekvő országokban vannak, ahova ugyan nehéz betörni magyar árukkal, ám ha egy-egy magyar cégnek sikerül egy dinamikus, európai központú multinacionális cég hálózatához kapcsolódni, akkor közvetetten a magyar áruk is eljutnak a feltörekvő piacokra.
Inotai András szerint ez azért is érdekes, mert nem tudni, hogy a Németországba irányuló magyar kivitelből mekkora hányad marad Németország fogyasztási piacán, és mekkora az az arány, amit a német cégek felhasználnak és tovább exportálnak. "Kezdem azt hinni, hogy a tovább exportált magyar áruk aránya eléri az 50 százalékot" - tette hozzá.
