Világgazdaság

Többet tudnánk arról, mit is eszünk - az ár: drágulnának az ételek

Az Európai Parlament ismét tárgyalt az élelmiszerek jelölésére vonatkozó szabályozásról. A képviselők többsége bővítené a csomagoláson szereplő információk körét, ugyanakkor az élelmiszerágazat arra hívja fel a figyelmet, hogy a szigorítások egy része nehezen kivitelezhető, illetve jelentősen emelné az élelmiszerek árát. Az európai fogyasztóvédelmi szervezetek továbbra is elégedetlenek az eredményekkel.

Az Európai Parlament második olvasatban szavazott az élelmiszerjelölésekre vonatkozó szabályozásról, kiterjesztve ezzel a kötelezően a címkén szereplő információk körét. A képviselők döntése nyomán minden lényeges, a tápértékre vonatkozó információt (zsírtartalom, telített zsírsavak, szénhidrátok, protein, só) olvasható módon fel kell tüntetni a csomagolás hátsó oldalán. Az adatokat 100 grammos, illetve 100 milliliteres mennyiségre, valamint egy adagra vonatkoztatva is jelölni kell. Arra vonatkozóan, hogy mi tekinthető olvasható szövegnek, még nem született pontos szabály.

A származási helyre vonatkozó kötelező jelölés körét is kiterjesztenék a képviselők. Eddig csak a friss marhahús, méz, olivaolaj, a zöldségek és a gyümölcsök esetében volt kötelező a jelölés. A mostani döntés nyomán ugyanígy jelölnék a sertés-, birka- és kecske-, valamint baromfihúst. A gyártóknak egyértelműen meg kell jelölniük azt is, ha egy összetevőt valami mással helyettesítettek.

A jelölési szabályok tehát szigorúbbak lettek, az európai fogyasztóvédelmi szervezeteket tömörítő BEUC azonban a fogyasztók cserbenhagyásaként ítéli meg a mostani szavazást, hangsúlyozva, hogy a képviselők elutasították azt a javaslatot, mely szerint a csomagolás elülső oldalán kellett volna feltüntetni a kulcsfontosságú tápanyag-információkat. A Legal Impackt brit csomagolástechnikai tanácsadó cég szakértője szerint a képviselők által megszavazott szabályozási csomag „őrület, hiszen ahelyett, hogy rendezné a jelenlegi szabályokat, csupán egy egyéni véleményeken alapuló kívánsági lista”. Phil Dalton a Food Manufacture szakportálnak nyilatkozva elvesztegetett lehetősnek nyilvánította a megszavazatott javaslatot, mivel az szerinte nem biztosítja a fogyasztók számára az átláthatóbb jelöléseket.

Az európai döntéshozók egyébként a Parlamenten belül is megosztották a kérdésben. A német jobbközép képviselők csoportját vezető Renate Sommer nem terjesztette volna ki a származási országra vonatkozó kötelező jelölést, mivel az szerinte komoly hátrányt okozna azzal, hogy egyes termékek diszkriminációjához vezetne a belső piacon. A Parlament végül a szocialisták, euroszkeptikusok, zöldek és baloldaliak összefogásával átvitte a szigorítást, de kérdéses, hogy azt ez Európai Bizottság, illetve a Tanács elfogadja-e majd.

Erre utal az is, hogy az uniós agrárminiszterek korábban leszögezték, hogy a tejtermékek, illetve a húsból készült áruk esetében tanulmányokat kell végezni a kötelező jelölésre vonatkozó előírás bevezetése előtt.

De nem ez az egyetlen módosítás, ami szinte biztosan megbukik majd az Európai Tanács előtt: a koleszterinszint növekedéséhez hozzájáruló transz zsírsavakat a képviselők döntése alapján fel kell tüntetni, de ez nem kivitelezhető – véli az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) tanácsadója. Szöllősi Réka szerint minden ilyen döntés esetében figyelembe kell venni, hogy az információk feltüntetése minden esetben növeli a gyártási költséget, amit végső soron a fogyasztónak kell állnia. Nem csak azért, mert a csomagolóanyagot a legtöbb gyártó egy évre előre megrendeli, hanem azért is, mert a tápértékek mennyiségének pontos méréséhez laboratóriumra van szükség.

A szigorítás tovább csökkenti az uniós termékek és különösen a kiscégek áruinak versenyképességét, főleg annak fényében, hogy ezzel párhuzamosan kaphatóak az EU-ban a harmadik országból származó, kevésbé szigorú követelmények szerint gyártott termékek is. Szöllősi Réka szerint a származási ország jelölésének kiterjesztése előtt ezért hatástanulmányokat kell végezni.

Az ÉFOSZ szerint a betűméret minimális mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy most már több szöveget kell elhelyezni ugyanakkora területen, éppen ezért a szövetség szerint a mostani 1,2 milliméterről ezt 1 milliméterre kéne csökkenteni. A szakértő szerint a szektor szeretné fenntartani az eddig nem vitatott jogot arra, hogy a csomagolás elülső oldalán az általuk választott adagra vonatkozó kalóriamennyiséget feltüntethessék.

Az EU egyébként éveken át tartó tárgyalásokat követően arra jutott, hogy előírásaiban nem határozza meg az elülső oldal fogalmát, így a tápértéktábla esetében nem is írta elő annak frontoldalra történő elhelyezését. Szöllősi Réka ebben nem lát ellentmondást, mint mondja, az élelmiszergyártónak az az érdeke, hogy megbecsülje és ne csapja be a fogyasztóit. A szakértő úgy látja, hogy a szabályozás már jövő januártól hatályba léphet. Ezt követően a gyártók összesen öt év türelmi időt kapnak arra, hogy minden előírásnak megfeleljenek.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek