Az statisztikai hivatala minden évben rangsorolja a tagállamokat az egy főre jutó alapján. Elkerülendő a túlzottan vad eltéréseket, az Eurostat a listát vásárlóerő-paritáson számítja, annak érdekében, hogy az állampolgárok létszükségleteinek eltérő költségei ne torzítsák az eredményeket. A számok azonban azt mutatják: a válság alaposan szétzilálta az országok jövedelmi viszonyait.
Egy biztos, az európai országok rangsorának élén meg sem közelítette senki Luxemburgot. A Benelux-állam az egy főre jutó átlagos vásárlóerő-paritáson számolt GDP 283 százalékával büszkélkedhet, a három évvel korábbi (tehát a válság előtti) 274 százalékkal szemben. Azonban a három éve még 148 százalékkal második Írország hatalmasat esett, a mostani 125 százalék a bronzéremhez volt elég Dániával és Ausztriával egyetemben. A második Hollandia lett, aki 2007 óta 132-ről 134 százalékra javított.
A teljes listán Magyarország a 22. helyet foglalja el, három év alatt a magyar GDP az uniós átlag 63 százalékáról 64-re nőtt. Lengyelország közvetlenül mögöttünk áll 62 százalékkal, ám ehhez három év alatt 9 százalékpontot javítottak. A keleti blokk országai közül a legjobb eredményt, egy 16. helyet Szlovénia tudott felmutatni: ez jobb Málta és Portugália teljesítményénél is. Ennek ellenére Szlovénia így is három év alatt 89-ről 87 százalékra rontotta eredményét.
A sor végén a két legfrissebb tag: Románia és Bulgária áll 45, illetve 43 százalékkal. Érdekesség, hogy az unió egyik legnagyobb gazdasága, Franciaország az átlag alig 107 százalékán állt tavaly, míg Spanyolország 101 százalékon, Olaszország pedig az uniós átlagon. Mindhárom országban csökkent három év alatt az egy főre jutó GDP.
