Az aranypiac működése sok befektető számára hétpecsétes titoknak tűnhet. Van, amikor a derűlátóbb gazdasági kilátások hallatán emelkedik az arany ára, máskor meg éppen ezzel az indoklással esik az árfolyam. Gyakran egészen hirtelen heves zuhanásba vált a kurzus, majd ezt követően napokon át stabilan emelkedik a nemesfém árfolyama. A piaci mozgások mögött egészen eltérő indokok húzódhatnak, de az árfolyamot minden esetben döntően befolyásolják két fontos kereskedési helyszín, London és New York történései.
A fizikai aranypiacon az aranyár a ténylegesen kézzel fogható és birtokba vehető arany iránti kereslet és kínálat függvénye. A fizikai arannyal való legélénkebb kereskedést az arany piacára specializálódott nemzetközi bankok (ún. bullion bankok) bonyolítják egymással, amelyek az aranyat többnyire nagy kitermelők, feldolgozók, nagykereskedők és jegybankok megbízásából adják és veszik. Az intézményi kereskedők azonnali szállításra kötött tranzakcióinak első számú helyszíne a Londoni Aranypiac (London Gold Market). Itt öt nemzetközi nagybank képviselői hagyományosan kétszer egy nap (délelőtt és délután) „fixálják” az arany árfolyamát. Ez az árfolyam az irányadó minden aranyat feldolgozó, azzal fizikai valójában foglalkozó piaci résztvevő számára szerte a világban.
A fizikai aranypiaccal ellentétben a határidős piacon nem fizikai arany, hanem kontraktusok cserélnek gazdát, amelyek mindössze ígérvények az arany egy jövőbeni időpontban történő szállítására. A világ legfontosabb határidős árutőzsdéje a New York-i COMEX. A határidős piac legfontosabb szereplői a spekulatív befektetők (non-commercials) és a szakmai kereskedők (commercials). A spekulánsok a trendeket követik ahhoz, hogy nyereséget érjenek el.
Ezzel szemben a szakmai kereskedők – például az ékszerész szakma vagy a feldolgozók –, akik számára az arannyal való kereskedés az üzleti egzisztenciájuk alapja, a határidős ügyletek révén az emelkedő aranyár ellen igyekeznek védekezni, hiszen ők elsősorban csak kedvező áron szeretnének a nyersanyaghoz jutni.
Az arany határidős árfolyama és az azonnali szállításra megállapított, úgy nevezett spot ára erősen korreszpondál egymással. A kettejük különbségéből adódó úgy nevezett arbitrázs-ügyletek a két ár kiegyenlítődésének irányába hatnak, mégpedig úgy, hogy az erősebb piac ára hat a kisebb piac árfolyamára. Mivel a határidős kereskedésben elegendő egy a valós áruértékhez képest mindössze csekély biztonsági letétet (margin) elhelyezni, a nagy tőkeáttételnek köszönhetően már viszonylag kevés pénzzel is nagyon sok aranyat „meg lehet mozgatni”.
Ennek megfelelően a határidős ügyletek jókora befolyással jelentkeznek az arany árában. Egy alacsonyabb árfolyamon történő nagyvolumenű eladással például nyomás gyakorolható a jegyzésárakra anélkül, hogy az ügylet valóban teljesítésbe menne át, hiszen a kifutó kontraktusok az esedékességük előtt jellemzően új határidős kontraktusok révén „zárulnak” vagy meghosszabbításra kerülnek.
A határidős piac súlyát jól példázza a két piac forgalmának egymáshoz viszonyított aránya is. A nyitott aranypiaci pozíciók száma (open interest) május elején New Yorkban 522.323 kontraktust tett ki. Miután minden egyes kontraktus 100 uncia arany határidős teljesítéséről szól, az összforgalom 1.624 tonna nemesfémnek felelt meg. Ezzel szemben a Londoni Aranypiacon az átlagos napi forgalom áprilisban csak 700 tonna volt. Ennek a két forgalmi adatnak az összehasonlításából jól látszik, hogy a határidős kereskedés milyen lehengerlő befolyással jelentkezhet az arany világpiaci árfolyamában.
Ugyanakkor a határidős piac árfolyam-befolyásoló hatása az árképzésben csak rövidtávon képes érvényesülni, hiszen hosszabb távon az árak soha nem vonatkoztathatnak el a valós fizikai kereslet és kínálat egyensúlyától. Erről gondoskodik a spekulánsok népes tábora azáltal, hogy nyilván követi a trendszerű emelkedést, de a szakmai kereskedők is, akik az aranyárfolyam hosszútávú emelkedése folyamán rendszeresen zárni kényszerülnek a short-pozícióikat.
Rövidtávon tehát indulhatnak ki erős, akár manipulatív jellegű árimpulzusok a határidős kereskedés felől, hosszútávon mégis a fizikai kereslet és a fizikai kínálat határozzák meg az arany árát. És még ha az arany árfolyamának bizonyos időközönként bekövetkező megbicsaklásai sok befektetőre riasztóan is hatnak, megijedni mégsem tűnik indokoltnak. Az arany aktuális emelkedő trendje egy fundamentálisan megalapozott folyamat. Ez az emelkedő irány a jelenlegi elhúzódó adósságválságok tükrében, amelyek növekvő befektetői keresletet eredményeznek, valamint a csökkenő aranykínálat (lelőhelyek kimerülése, jegybanki aranyeladások vételbe fordulása) okán, még évekig eltarthat.
