A közös költségvetés felelősségteljes, hiszen tükrözi közös törekvésünket, hogy szigorúan kordában tartsuk a kiadásokat: a 2014–20-ig tartó hétéves időszakban a büdzsé kiadásai pontosan az EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) egy százalékára rúgnának. A költségvetés nem fog többe kerülni az adófizetőknek, viszont többet ad majd.
Az EU költségvetése nem arra irányul, amit nemzeti szinten is meg lehet vagy meg is kell tenni. Az unió olyan dolgokba fektet, amelyeket a nemzeti kormányok saját költségvetésükből nem tudnak finanszírozni. Vagy azért, mert nincs rá forrásuk, vagy mert ezek a projektek több tagország közötti koordinációt igényelnek, amelyhez az EU költségvetése hatékonyabb mechanizmust kínál. Ezért mondhatjuk, hogy a költségvetés egyben ambiciózus is. Kiváló példája mindennek a tagországok összeköttetését szolgáló új európai eszköz (Connecting Europe Facility), amely jelentős infrastruktúra-projektek finanszírozásába fog beszállni. Ilyen például a Maribor–Budapest–Záhony vasúti folyosó, a szlovák és a magyar villamosenergia-hálózatok öszszekapcsolásai vagy a Kaszpi-tengertől és a Közel-Keletről érkező új gázvezetékek.
A költségvetés, amelynek vezérelve az intelligens, fenntartható és mindenkire kiterjedő bővülés, elősegíti jólétünk növekedését egy olyan világban, ahol a verseny a mostaninál csak erősebb lesz. Az államháztartások megszilárdításának idejét éljük, így ez a költségvetés is szigorúan kézben tartja a kiadásokat, ám a növekedést serkentő legfontosabb területeken – oktatás, képzés, kutatás és innováció – nem csökkenti azokat. Javaslatunk szerint az EU kutatási és innovációs programja 80 milliárd eurós többlethez jut, ez serkentőleg hat majd az európai tudományra, és javítja az élvonalbeli ágazatok versenyképességét.
A költségvetés a és a szegénység elleni küzdelem terén is többet tesz majd: az Európai Szociális Alap kerete legalább 84 milliárd euróra fog növekedni, amelyet a rászoruló polgárokra, többek között a cigányság integrációjára költhetünk. Több forráshoz jut az oktatás és a szakképzés is. Eddig összesen 12 600 magyar kapott uniós támogatást külföldi tanulmányokhoz, szakképzéshez vagy önkéntességhez – ez a szám a jövőben emelkedik. A budapesti Európai Innovációs és Technológiai Intézet a kezdeti sikerei nyomán továbbra is minden finanszírozást megkap.
A költségvetés segíteni fogja a mezőgazdaság modernizációját és környezetbarátabb működését. A gazdálkodók továbbra is számíthatnak az EU erős agrárpolitikájára. A közvetlen kifizetések harminc százaléka a zöldeljárások mezőgazdasági alkalmazásától válik függővé. A nagy gazdaságoknak adott kifizetések maximálásával a támogatás elosztása igazságosabbá válik.
A költségvetés az éghajlatváltozás kezelésére szánt források jobb felhasználásában is segít majd. Ezek a kiadások azáltal lesznek eredményesebbek, hogy – az energiapolitikától a közlekedésen át egészen a kutatásig – az összes fontos szakpolitikai területbe integrálva lesznek az éghajlati megfontolások.
A Migrációs és Menekültügyi Alap és a Belső Biztonsági Alap létrehozásával a belügyi terület kiadásai is hatékonyabbak és átláthatóbbak lesznek. Ezzel segítjük az EU külső határainak megerősítését, hogy eredményesen lehessen kezelni a bevándorlást, erősödhessen a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni közös fellépés.
Hisszük, hogy javaslatunk a megfelelő időben a megfelelő ügyekre irányul. Az Európai Unióban a költségvetési viták néha vontatottak lehetnek, a jelenlegi gazdasági helyzetben pedig különösen nagy kihívást jelentenek. A bizottság azonban olyan javaslattal indította meg a vitát, amely egyszerre kiegyensúlyozott és jövőorientált. Erősen bízunk abban, hogy ugyanezt az ezután következő vitáról is elmondhatjuk.
