Nem lehet kirúgni, aki többet dolgozik
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNem lehet elbocsátani azt, aki megnövelt munkaidőben dolgozik, miután az Országgyűlés hétfő este, lapzártánk után elfogadta a munkaügyi tövényekről szóló módosító csomagot. Ez a változtatás azonban csak azokra vonatkozik, akiknek a rendes munkaidejét átmenetileg csökkentették s később megnövelték. Ami biztos: rugalmasabb lesz a munka világa.
A tervezet eredeti szövege úgy rendelkezik, hogy a munkaidő meghosszabbításakor egy esetben nem kell túlóradíjat fizetni: ha korábban rövidebb ideig tartó munkáért járt teljes fizetés. A 40 órás munkahét hosszát le lehet szállítani 36 órásra. Amikor ez az időszak letelik, két hónapot kell kivárni, és ezután lehet megemelni a munkaidőt, legfeljebb 44 órára, s maximum egy éven keresztül. Aki így heti 40 óránál többet dolgozik, azt ez idő alatt nem lehet elbocsátani működési okra hivatkozva.
Ha a várakozásoknak megfelelően rábólintanak a javaslatra, akkor az eddiginél jóval rugalmasabb lehet a munkaerőpiac, és nagyobb megegyezéses szabadságot kaphatnak a felek. A törvénycsomag másik, sok vitát kavaró pontja nem változik az utolsó módosító indítványokkal sem: kollektív szerződéssel hat hónapig is tarthat a próbaidő, egy és három hónap közti próbaidőt pedig a munkaadó és a munkavállaló közös döntésével lehet megállapítani.
Logikus, hogy a megnövekedett munkaerőigény idején nem kíván működéssel összefüggő okokból elbocsátani egy munkáltató, a megnövekedett munkaidő alatti elbocsátási tilalom tehát életszerű, és nem tántorítja el a vállalkozókat a lehetőség igénybevételétől – nyilatkozott lapunknak Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára hangsúlyozta: a rugalmas munkaidő-szabályozás, ahogy a törvény egésze is, nagy előrelépés vállalkozói szempontból, és még a munkavállalók számára is tartalmaz kedvező elemeket.
Az olyan intézkedések, mint a megemelt óraszámban dolgozók elbocsátásának tilalma, valóban kedvezők a munkavállalókra nézve, de az egész törvényjavaslat felfogása kifejezetten kedvezőtlen számukra, hiszen kiszolgáltatottá teszi őket – mondta el a Világgazdaságnak Varga László. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke szerint a legnagyobb probléma az, hogy semmiféle egyeztetés nem előzte meg a jogszabály benyújtását. Varga hozzátette: azt megvitatni, hogy egy ilyen jogszabálycsomag hogyan érinti a dolgozókat, nem a sajtóban kellene, hanem a tárgyalóasztalnál.
Lesz egyeztetés az új törvény előtt
A munka törvénykönyve módosításáról, a korengedményes, korkedvezményes nyugdíjról, illetve az országos érdekegyeztetési rendszer átalakításáról egyeztetett öt szakszervezet és a kormány delegációja tegnap a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM).A kormánydelegáció nem zárkózott el attól, hogy az ősszel esedékes új munka törvénykönyvének a megalkotása előtt egyeztessenek a szakszervezetek képviselőivel, véleményazonosság alakult ki abban, hogy az új jogszabály elfogadása előtt érdemi egyeztetésre van szükség a munkavállalói érdekképviseletekkel – mondta el a Világgazdaságnak Gaskó István. A Liga Szakszervezetek elnöke hozzátette: „A mai delegációnak nem volt felhatalmazása megállapodásra, jelenleg a kormány álláspontjára várunk. Mindenképpen biztató azonban az, hogy van remény az egyeztetésre.”
Czomba Sándor, az NGM foglalkoztatásért felelős államtitkára a találkozót követően hangsúlyozta: világosan látni kell, hogy az ország nehéz helyzetben van, egyszerre kell az államadósságot csökkenteni és a foglalkoztatás bővülését hozó gazdasági növekedést beindítani. A kormány célja ennek érdekében – a többi között – a foglalkoztatás rugalmassá tétele, amely munkahelyeket őrizhet meg, illetve újakat teremthet. Az államtitkár megerősítette, hogy az új törvény kihirdetése előtt érdemi tárgyalásokat folytatnak majd az érintettekkel.
A kormánydelegáció nem zárkózott el attól, hogy az ősszel esedékes új munka törvénykönyvének a megalkotása előtt egyeztessenek a szakszervezetek képviselőivel, véleményazonosság alakult ki abban, hogy az új jogszabály elfogadása előtt érdemi egyeztetésre van szükség a munkavállalói érdekképviseletekkel – mondta el a Világgazdaságnak Gaskó István. A Liga Szakszervezetek elnöke hozzátette: „A mai delegációnak nem volt felhatalmazása megállapodásra, jelenleg a kormány álláspontjára várunk. Mindenképpen biztató azonban az, hogy van remény az egyeztetésre.”
Czomba Sándor, az NGM foglalkoztatásért felelős államtitkára a találkozót követően hangsúlyozta: világosan látni kell, hogy az ország nehéz helyzetben van, egyszerre kell az államadósságot csökkenteni és a foglalkoztatás bővülését hozó gazdasági növekedést beindítani. A kormány célja ennek érdekében – a többi között – a foglalkoztatás rugalmassá tétele, amely munkahelyeket őrizhet meg, illetve újakat teremthet. Az államtitkár megerősítette, hogy az új törvény kihirdetése előtt érdemi tárgyalásokat folytatnak majd az érintettekkel. Orbán: Segély helyett munkát A szociális rendszer átalakításáról és a munkaügyi tervekről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtt a parlamentben. A szociális konzultáció kérdőíveire hivatkozva elmondta: az állam feladata segély helyett munkalehetőséget adni és az oktatási rendszert a munkakereslethez igazítani. Bevezethetik a védett kor intézményét, a segélyek egy részét pedig nem pénzben oszthatják ki.
Foglalkoztatási ráták
(2010, százalék)
Forrás: Eurostat
EU-átlag 64,2
Ausztria 71,7
Szlovénia 66,2
Csehország 65,0
Lengyelország 59,3
Románia 58,8
Szlovákia 58,8
Magyarország 55,4 -->
