A városokkal küzdenek a járások
Egyre nagyobb szerepet kap a gazdaság is a járási rendszer létrehozásáról folyó vitában. Bár a központi kérdésnek még az tűnik, hogyan illesszék össze a járásokat az új választási körzetekkel, a következő hetekben dőlhet el, mennyi feladatot és állami forrást vesznek át majd a településektől és a megyéktől. Ahogy az is, melyik szint lesz a döntéshozatal valódi központja.
Akármennyi járás is lesz 2013-tól – valószínűleg közel a kistérségek 174-es számához –, nagy vita várható arról, milyen feladatokat bízzon rájuk az állam. A közigazgatás átalakításában a cél a központosítás: a megyéknél a területfejlesztés marad, ahogy a városoktól is elvehetnek hatásköröket. Ezek egy része a járási szintre kerülhet forrásokkal együtt. Tállai András államtitkár az új önkormányzati törvény munkaanyagának bemutatóján arról beszélt, a jegyzők jelenlegi feladatainak akár a kétharmadát is a járások kaphatják meg.
Emiatt is fontos lesz, hogy a járások vezetőit a mostani tervek szerint nem közvetlenül választják. Úgy értesültünk, a mintát a megyei kormányhivatalok jelentenék: az ottani vezetőket a kormányfő nevezi ki, mégis több helyzetben átvehetnek döntési jogköröket az önkormányzatoktól, sőt, néhány esetben még a polgármester helyett is levezethetik a közgyűlés üléseit. A kistérségeknél már látszik, mi mindenre lehet felhasználni, hogy a körzethatárokat és a központot nem a választók, hanem a parlament határozza meg. A rugalmasság példája a Devecseri kistérség létrehozatala. Ezt a vörösiszap-katasztrófa után szakítottak ki az Ajkai kistérségből, hogy a bajba került településeket együtt tudják kezelni. Az esély adott arra is, hogy a mindenkori kormánytöbbség a saját párttársai által vezetett városokat jutalmazza – az ellenzékiek szerint ez történt legutóbb tavasszal is, amikor az MSZP-s vezetésű Ercsi helyett a fideszes polgármester irányította Martonvásárt tették meg kistérségi központnak.
Információink szerint valószínű, hogy az új egységek többek között egészségügyi, szociális és oktatási feladatokat vesznek át a településektől. Sokszor elhangzott: az állam többet átvállalna ezek közül, és mivel a megyék feladatköre leszűkül, a járási központokból irányíthatják majd ezeket. Az egészségügyben ez azt jelentené, hogy a járóbeteg-ellátás a városoknál marad, a kórházakat viszont átveheti az állam, vagy átteheti járási szintre. Ami az oktatást illeti, a tanárok fizetését utalhatja az állam közvetlenül vagy a járásokon keresztül, az épületek fenntartása települési vagy járási feladat lenne.
Emellett a megyék kiürítésével a települések együttműködésében kaphatnak nagy szerepet a járások: erre a szintre kerülhet minden, amihez az állami szint túl nagy. Ez sokban hasonlítana a kistérségekre – információnk szerint egyelőre az sem zárható ki, hogy az egész átalakítás szinte csak egy átnevezést jelent. A Fidesz ellenzékből falurombolásnak nevezte a kistérségi rendszer létrehozatalát, így nem engedhetik meg maguknak, hogy ugyanezen a néven, változatlan formában tartsák meg.
A választás szólhat közbe
Nem valószínű, hogy a járások határai pontosan megegyeznének a 2014-től létrejövő új választási körzetek határaival. Bár több helyről elhangzott az összeolvasztás terve, ennek információink szerint gyakorlati akadályai vannak, amelyek igen egyszerűek: átlátható választási rendszert ez csak a vidéki közepes vagy kisvárosok környékén hozna. Egy 10–80 ezres város a környező falvakkal együtt megfelel egy járásnak és egy választási kerületnek is. A legnagyobb vidéki városokat azonban a mostani választásokon is több körzetre osztják, arról nem is szólva, hogy Budapest egy járás lenne, egyetlen választókörzet mégsem lehet. Az arányosításhoz tovább kellene tagolni ezeket, így viszont már bőven a 200 fős parlamenti létszámon túl lennénk.Információink szerint a járások számáról két elképzelés versengett a kormányon belül: térjenek viszsza az 1983-as 84 járáshoz, persze az időközbeni népességi, gazdasági változások miatti módosításokkal, vagy legyen kiindulópont a 174 kistérségből álló mostani rendszer. Jelenleg úgy tűnik, a döntéshozók az utóbbi ötlet mellett fognak dönteni.
Információink szerint a járások számáról két elképzelés versengett a kormányon belül: térjenek viszsza az 1983-as 84 járáshoz, persze az időközbeni népességi, gazdasági változások miatti módosításokkal, vagy legyen kiindulópont a 174 kistérségből álló mostani rendszer. Jelenleg úgy tűnik, a döntéshozók az utóbbi ötlet mellett fognak dönteni.-->
