Depresszióban az orvosok

Az alapellátás megerősítése erősen hangoztatott egészségpolitikai cél, a 6800 háziorvosi praxis mégis kimarad a közelmúltban meghirdetett 12 milliárd forintos, uniós forrásból biztosított továbbképzési pénzből – mondta lapunknak Komáromi Zoltán háziorvos. Nem engedhetik meg maguknak a doktorok, hogy egy szakvizsga megszerzése miatt 3-5 hónapra – legalább ennyi a kötelező kórházi gyakorlat – otthagyják a betegeiket, praxisukat. Azokon sem segít a pályázat, akik többéves kórházi gyógyítás után vásároltak praxist, és meg kellene szerezniük a háziorvosi alapvizsgát.

A főorvos Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár bejelentésére reagált. E szerint szeptemberben dolgozza ki az egészségügyért felelős államtitkárság annak a 12 milliárd forintos uniós pályázatnak a feltételeit, amelyből támogatnák a szakorvosok és szakdolgozók továbbképzését, s a kórházak helyett fizetnék az őket helyettesítők költségeit.

A Magyar Kórházszövetség következő elnökségi ülésén tárgyal a javaslatról – mondta a Világgazdaságnak Rácz Jenő. A szövetség elnöke, egyben a veszprémi megyei kórház főigazgatója úgy látja: azok járnak jól, akik hosszú távon itthon maradnak, mert nem kell saját zsebből fizetniük az oktatási költségeket. Jelentős kiadástól szabadul meg a kórház is. Intézményében például onkológiai központ épül, így szükség lesz onkológus szakorvosok képzésére, így mindenképpen pályáznak majd.

A továbbképzés támogatására nincs egységes recept: van, ahol a kórház kifizeti a képzés költségét, van, ahol nem tudja. Veszprémben átvállalja, az öszszeg úgy 2,5-3 millió forintot taksál évente.

Az első olyan lehetőségnek tartja a 12 milliárdos pályázati pénzt Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke, amely áttételesen ugyan, de béremelésnek tekinthető. Az elnök a miskolci megyei kórház főigazgatója, ahol 450 orvos dolgozik, közülük 45-50 folyamatosan részt vesz valamilyen képzésben. Ennek átvállalása jelentős megtakarítással jár, de nem pótolja a fizetések emelését. Csiba Gábor gyors számvetést készített: ha a 100 ezer egészségügyi dolgozó bérét éves szinten csak 80 ezer forinttal emelnék, úgy 80 milliárd forintra lenne szükség. Ehhez viszonyítva a 12 milliárd, amelyből csak a továbbképzésen részt vevők kapnak, elenyésző – tette hozzá.

Kérdés, ez a pályázat megállítja-e a migrációt. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász úgy látja, nem valószínű, hogy a szakorvosok és szakdolgozók továbbképzési ösztöndíja és a rezidensi rendszerbe most belépőknek kiírt havi 100 ezer forintos ösztöndíj képes erre. Az államtitkár erőfeszítése kevés, az orvosok és szakdolgozók béremelésre várnak. Ez nem halogatható sokáig, hiszen mélységes depresszió telepedett a gyógyítókra, miközben a 2012-es és 2013-as költségvetés a forrásbővítés helyett 120 milliárd forint kivonását célozta meg az Egészségbiztosítási Alap gyógyszerbüdzséjéből – folytatta a közgazdász, aki szerint mielőbb meg kellene győzni a politikát arról, most nem az intézmények államosítása, hanem az intézményrendszer átalakítása a fontos. Egy kisebb és hatékonyabban működő rendszerben ugyanis pénz szabadulhat fel, amelyet – költségvetési források híján – az orvosok és nővérek béremelésére lehetne fordítani.

A sor végén

Az Európai Alkalmazott Orvosok Szövetségének (FEMS) felmérése szerint csupán a romániai kórházi szakorvosok keresnek rosszabbul a magyaroknál. Náluk a keresetek 376–847 euró között szóródnak, az itthoniaké 475–1061 között van. Utánunk a csehek jönnek a 839–1369 euró közötti bérekkel. Legjobban a belgákat fizetik meg, ahol 6250–16 600 euró közötti sávban vannak a fizetések. A második legjobban kereső orvosok Itáliában vannak, ahol 4500–10 000 euró között keresnek a doktorok.