BUX 41,985.73
+1.79%
BUMIX 3,949.21
+0.65%
CETOP20 1,919.28
0.00%
OTP 10,650
+1.38%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.33%
+2.90%
0.00%
ZWACK 17,500
+1.74%
0.00%
ANY 1,650
+0.92%
RABA 1,165
+0.87%
0.00%
+0.49%
+3.14%
+0.46%
OPUS 190.2
-1.76%
-4.09%
+2.00%
0.00%
+3.41%
OTT1 149.2
0.00%
-1.00%
MOL 2,848
+1.71%
DELTA 39.75
-0.62%
ALTEO 2,390
+1.70%
+0.93%
+1.94%
EHEP 1,600
0.00%
0.00%
+0.39%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.55%
0.00%
0.00%
SunDell 39,800
0.00%
-2.33%
+3.03%
-4.40%
0.00%
+1.89%
+10.89%
GOPD 9,020
-27.84%
OXOTH 3,700
-2.37%
0.00%
NAP 1,200
-1.48%
-12.34%
-0.48%
Forrás
RND Solutions
Világgazdaság

Ezek voltak a legnépszerűbb autómárkák az év első felében

Az év első felében az árutonna-kilométerben mért áruszállítási teljesítmény 3%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A helyközi személyszállításban mind az utasforgalom, mind az utaskilométerben mért teljesítmény lényegében stagnált. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 12%-kal, 4 millió főre emelkedett. A Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma négyévi visszaesést követően 17%-kal – 35 ezer darabra – bővült. A legnépszerűbb márkák az Opel, a Fors és a Volkswagen - áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentésében.

A szállított áruk tömege – 126 millió tonna – a 2010. I. félévben szállított mennyiséghez képest 4%-kal csökkent. Módozatonkénti bontásban a vasúti (2%) és a csővezetékes (1%) szállítás növekedett, míg a közúti (5%) és a belvízi szállítás (18%) csökkent. Az árutömeg 69%-át közúton, 18%-át vasúton szállították; belföldi viszonylatban a közúti fuvarozás részesedése még meghatározóbb (88%) – a vasúti, a csővezetékes, a belvízi és a légi szállítás nemzetközi jellegéből adódóan.

Az árutonna-kilométerben mért teljesítmény – 26 milliárd árutonna-kilométer – 3%-kal emelkedett. A vasúti szállítás teljesítménye 1, a közúti 4, a csővezetékes 3%-kal nőtt, a belvízi 8%-kal csökkent. Az áruszállítási összteljesítményből a közúti 68, a vasúti 16, a csővezetékes 11, míg a belvízi szállítás 4%-kal részesedett. A nemzetközi áruszállítás volumene és árutonna-kilométerben mért teljesítménye is 5%-kal nőtt. A belföldi áruszállítás volumene 8, teljesítménye 4%-kal csökkent. Az egyes módozatok közötti megoszlásra – mind a belföldi, mind a nemzetközi szállításban – továbbra is a közút túlsúlya a vasúttal szemben, valamint a vízi szállítás marginális szerepe jellemző.

A közúti áruszállítás volumene 5%-kal mérséklődött 2010 első félévéhez képest. A belföldi szállítás volumene 9%-kal visszaesett, a nemzetközi viszonylatban viszont 19%-kal nagyobb tömegű árut szállítottak. A belföldön szállított árutömeg csökkenését többek között befolyásolta az építőipar első félévi mérsékelt teljesítménye is.

A teljes árutömeg 20%-a lépte át az országhatárt, szemben az előző év azonos időszaki 16%-kal. A belföldi teljesítmény csökkenésében szerepet játszhat a 3,5 tonnánál nagyobb teherbírású gépjárműállomány év végi számának bázisidőszakhoz képest bekövetkezett 3%-os visszaesése. A 3,5 tonna teherbírás alatti gépjárművek száma lényegében nem változott. A közúti áruszállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye belföldi viszonylatban 5%-kal esett vissza a bázisidőszakkal szemben, nemzetközi relációban 7%-kal nőtt.

Kevesebb árut szállítottak nagyobb távolságra, így nőtt az átlagos szállítási távolság. A közúti áruszállítási teljesítmény 71%-a a szállítási ágazatba sorolt vállalkozásoknak tulajdonítható. A más ágazatba sorolt vállalkozások aránya 29%. A társas vállalkozások részesedése 90, az egyéni vállalkozásoké 10%-ot tett ki. A szolgáltatásként végzett szállítások (fuvardíjas) súlya 89%, ezek átlagos szállítási távolsága sokkal nagyobb, mint az ún. saját számlásoké. Az ágazatban tevékenykedők, illetve a társas vállalkozások lényegesen jobban kihasználják járműveiket, az üres futások aránya 20-21%, míg ugyanez a mutató az egyéni vállalkozások és a saját számlás szállítások esetében 30 % feletti.

A vasúti áruszállítás volumene és árutonna-kilométerben mért teljesítménye egyaránt 2%-kal nőtt a bázisidőszakhoz képest, főként a nemzetközi kiviteli teljesítmény növekedésének köszönhetően. A tranzitszállítás volumenben (tonnában) mért részesedése a nemzetközi szállításból 25-ről 22%-ra csökkent a bázisidőszakhoz képest. A volumenben mért teljesítmény belföldön 5%-kal mérséklődött, nemzetközi viszonylatban 4%-kal nőtt 2010 azonos időszakához mérten.

Árutonna-kilométerben mérve a belföldi teljesítmény 12%-ot csökkent, a nemzetközi szállítás növekedése 4%-ot tett ki. Az elmúlt év azonos időszakához képest a belvízi áruforgalom volumene 18%-kal, az árutonnakilométerben mért teljesítménye 8%-kal esett vissza, ami a berakások, azaz az export forgalom jelentős csökkenésével magyarázható. A belvízi áruszállításban a magyar lobogó alatt hajózó járművek részesedése az összes szállított áruból 7, az árutonna-kilométerben kifejezett összteljesítményből 8% volt.

A légi áruszállításban a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér összes áruforgalma 33,3 ezer tonna volt, ami 6%-kal magasabb, mint egy évvel korábban.

A helyközi személyszállítás naturális mutatókban mérhető teljesítménye 2010 első félévéhez képest lényegében nem változott. A belföldi távolsági személyszállítás terén – a szállított utasok számát tekintve – az autóbuszforgalom súlya a meghatározó: 79%. A nemzetközi szállításban 57%-os részesedésével a légi közlekedésé a vezető szerep, a vasút 26, az autóbusz 16%-os hányadot képvisel.

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 65 országgal lebonyolított utasforgalma 4 millió fő volt, 12%-kal több a bázisidőszakhoz képest. Ezt az utasforgalmat összesen 52,3 ezer, az előző évinél 6%-kal több járattal realizálta. A legnagyobb forgalmat lebonyolító légitársaságok a MALÉV, a Wizz Air, a Lufthansa, az EasyJet, a KLM, a Swiss és a British Airways. Nem menetrend szerinti forgalmat 57 ország irányában bonyolított le a repülőtér. A legnagyobb súlyú országok a menetrend szerinti forgalomban Németország, az Egyesült Királyság és Olaszország, míg a nem menetrend szerinti forgalomban Egyiptom, Törökország, Spanyolország és Görögország voltak.

A helyi személyszállítás utasszáma 1%-kal, az utaskilométerben mért teljesítménye 2%-kal nőtt 2010 első félévéhez képest. A legmagasabb – az utasszámot tekintve 56%-os, az utaskilométert figyelembe véve 58%-os – részaránya az autóbusz-közlekedésnek volt. Az autóbuszon utazók 47%-a Budapesten közlekedett.

2011. június 30-án a közúti gépjárművek állománya 3,6 millió volt, ebből valamivel kevesebb, mint 3 millió személygépkocsi. 2011 első féléve során a hazánkban forgalomban lévő személygépjárművek száma lényegében stagnált a 2010. év végi állapothoz képest, továbbra is a 2007 előtti szinten áll. A többi gépjármű száma az előző év végi időponthoz képest nőtt, a motorkerékpárok száma 9%-kal, a vontatóké 4%-kal, míg az autóbuszoké és tehergépkocsiké 1–1-%-kal.

2011. I. félév folyamán az első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma 35 ezer volt. Ez az évek óta tartó csökkenés következtében alacsony bázisidőszaki adathoz képest 17%-kal több. Az Opel, a Ford és a Volkswagen márkák adták együttesen az elsőként forgalomba helyezett személygépjárművek mintegy harmadát. Az első alkalommal regisztrált személygépjárművek 29%-a volt használt, míg ez a mutató 2008 azonos időszakában mindössze 10% volt. Mindez azt is jelenti, hogy a személygépjármű-park öregedése ismét felgyorsult, az átlagéletkor június végén 11,6 év volt.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek